KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/május
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Ez egy enigma” Beszélgetés Csuja Lászlóval és Nemes Annával
• Nemes Z. Márió: Az anatómiai térkép eksztázisa Csuja László – Nemes Anna: Szelíd
• Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 2. rész
• Lakatos Gabriella: A szerelmi szkepticizmus történetei Szerelemtől házasságig - 2. rész
• Bárdos Judit: Egy szorgos zseni Alan K. Rode: Kertész Mihály. Egy filmes élet
EMBEREK ÉS ANDROIDOK
• Pintér Judit Nóra: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
• Stőhr Lóránt: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
• Orosdy Dániel: Robotok a teljes idegösszeomlás szélén Frank Miller: Hard Boiled
• Zalán Márk: Emberek és replikánsok Szárnyas fejvadász
VÍCTOR ERICE
• Bácsvári Kornélia: Vissza az első káprázatig Víctor Erice
LINA WERTMÜLLER
• Csantavéri Júlia: Olasz macsók Lina Wertmüller (1928-2021)
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy tudatfilmes a tévében Josephine Decker
UKRÁN APOKALIPSZIS
• Baski Sándor: Végtelen háború Ukrán filmek
• Benke Attila: Apokalipszis akkor és most Az orosz-ukrán háború filmdokumentumai
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Művészet a terítéken Berlin
• Gerencsér Péter: Go West! Cseh Filmkarnevál 2022
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Soha, sehol, senkinek Vitézy László: Az énekesnő
• Déri Zsolt: Warhol utolsó szerelmei Andy Warhol naplói
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A másik örvénye Paticia Highsmith / Adrian Lyne: Mélyvíz
KRITIKA
• Varró Attila: Panelsztorik Jacques Audiard: Ahol a Nap felkel Párizsban
• Kolozsi László: Kitty a Naplóból Ari Folman: Hol van Anne Frank?
• Huber Zoltán: Minden, mindenhol, mindenkor Van remény
MOZI
• Sándor Anna: Cyrano
• Pazár Sarolta: Kivándorlók
• Bonyhecz Vera: The Lost City – Az elveszett város
• Baski Sándor: Oltári tévedések
• Rudas Dóra: Katonafeleségek
• Déri Zsolt: Prince And The Revolution: Live
• Fekete Tamás: Rohammentő
• Kovács Patrik: Morbius
STREAMLINE MOZI
• Nagy V. Gergő: Disznó
• Jordi Leila: Az én tavam
• Tüske Zsuzsanna: Féltékenység
• Kránicz Bence: Apollo–10,5: Űrkorszaki gyerekkor
• Varró Attila: Színpadra született
• Vajda Judit: Veronika Voss vágyakozása
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Dimenzióközi kalandok a mágusdoktorral

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Az én tavam

Jordi Leila


My lake – albán, 2019. Rendezte és írta: Gjergj Xhuvani. Kép: Dimo Popov. Zene: Rosario Di Bella. Szereplők: Ariton Pollozhani (Kristo), Tristan Halilaj (Ismail), Vedran ®ivolić (Paąko), Elia Zaharia (Miranda). Gyártó: Hermes Film. Forgalmazó: HBO Max. Feliratos. 90 perc.

 

A 14 éves Kristo az albán drogkereskedelem és bűnözés közepette válik férfivá: egy aprócska faluban él a Preszpa-tó albániai részére eső partján, és mivel mindenkinél jobban ismeri a tavat, nagy segítségére van a drogcsempészeknek. Felnövése nehéz áldozatok árán megtapasztalt megváltástörténet. A fiú kevés kapcsolatot ápol nyugaton dolgozó szüleivel, valójában idős nagyszülei nevelik. A film pontos társadalomrajzot nyújt egy elveszett albán generációról, akik a szegénységből való kitörés egyetlen útjának a bűnözésben való részvételt látták.

Az én tavam gondos részletességgel mesél, és a szociografikus elemek mellett, a fiatal fiú lelkében zajló folyamatokból is fontos pillanatokat ragad meg. Visszatérően felbukkannak benne a bibliai utalások, különböző nevek és események láncolatában: Kristo valóban megjárja a poklot, júdásnak hiszik, végül mégis képes lesz maga mögött hagyni a sötét múltat. A szülői törődés, gondoskodás fájó hiánya járja át a saját útját kereső, önfejű és talpraesett fiú mindennapjait. Megtetszik neki a fiatal tanárnője, a vele egykorú kamaszlány osztálytársát viszont megveti. Belekeveredik az éjszakai életbe, fegyvert fog a kezébe, nem riad vissza az alvilági alakoktól, és mindezt a lehető legnagyobb természetességgel teszi. Xhuvani filmje a fiatal generáció mellett az egyedül maradt édesanyák, és az apátlanság fenyegető aktualitása miatt a gyermekvállalástól elzárkózó fiatal feleségek sorsát is érinti. Kissé ironikusan ható elemként van jelen a nyugati kapitalizmus talán egyik legnagyobb szimbóluma, a Coca-Cola. Ezt isszák a kocsmákban, az utcán, de a fiatal tanárnő is ezzel kínálja meg a főhőst. Xhuvani leginkább a történet időtlenségével, állandó aktualitásával ragadja meg a néző figyelmét: a világ minden táján tengődnek Kristo-hoz hasonló kamaszok, akik életét megpecsételi a problémás történelmi és politikai közeg, amibe beleszülettek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15350