KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/május
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Ez egy enigma” Beszélgetés Csuja Lászlóval és Nemes Annával
• Nemes Z. Márió: Az anatómiai térkép eksztázisa Csuja László – Nemes Anna: Szelíd
• Hirsch Tibor: Régi nemzedékek, új lövészárkok Generációk filmtörténete – 2. rész
• Lakatos Gabriella: A szerelmi szkepticizmus történetei Szerelemtől házasságig - 2. rész
• Bárdos Judit: Egy szorgos zseni Alan K. Rode: Kertész Mihály. Egy filmes élet
EMBEREK ÉS ANDROIDOK
• Pintér Judit Nóra: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
• Stőhr Lóránt: Szerelem AI idején Ember, gép, vágy
• Orosdy Dániel: Robotok a teljes idegösszeomlás szélén Frank Miller: Hard Boiled
• Zalán Márk: Emberek és replikánsok Szárnyas fejvadász
VÍCTOR ERICE
• Bácsvári Kornélia: Vissza az első káprázatig Víctor Erice
LINA WERTMÜLLER
• Csantavéri Júlia: Olasz macsók Lina Wertmüller (1928-2021)
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Egy tudatfilmes a tévében Josephine Decker
UKRÁN APOKALIPSZIS
• Baski Sándor: Végtelen háború Ukrán filmek
• Benke Attila: Apokalipszis akkor és most Az orosz-ukrán háború filmdokumentumai
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Művészet a terítéken Berlin
• Gerencsér Péter: Go West! Cseh Filmkarnevál 2022
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Soha, sehol, senkinek Vitézy László: Az énekesnő
• Déri Zsolt: Warhol utolsó szerelmei Andy Warhol naplói
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A másik örvénye Paticia Highsmith / Adrian Lyne: Mélyvíz
KRITIKA
• Varró Attila: Panelsztorik Jacques Audiard: Ahol a Nap felkel Párizsban
• Kolozsi László: Kitty a Naplóból Ari Folman: Hol van Anne Frank?
• Huber Zoltán: Minden, mindenhol, mindenkor Van remény
MOZI
• Sándor Anna: Cyrano
• Pazár Sarolta: Kivándorlók
• Bonyhecz Vera: The Lost City – Az elveszett város
• Baski Sándor: Oltári tévedések
• Rudas Dóra: Katonafeleségek
• Déri Zsolt: Prince And The Revolution: Live
• Fekete Tamás: Rohammentő
• Kovács Patrik: Morbius
STREAMLINE MOZI
• Nagy V. Gergő: Disznó
• Jordi Leila: Az én tavam
• Tüske Zsuzsanna: Féltékenység
• Kránicz Bence: Apollo–10,5: Űrkorszaki gyerekkor
• Varró Attila: Színpadra született
• Vajda Judit: Veronika Voss vágyakozása
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Dimenzióközi kalandok a mágusdoktorral

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Ari Folman: Hol van Anne Frank?

Kitty a Naplóból

Kolozsi László

Folman a képregény után animét készített Anne Frank naplójából.

 

Én is, és még sokan a korosztályomból, az Anne Frank naplójából értesültem először a holocaustról. (Akkoriban még Anna Franknak mondtuk.) Ez volt az a könyv, amit a szülők oda mertek adni a gyerekeinknek, hogy olvassanak arról, mit történt a zsidókkal a második világháborúban. Nem egy családban ez volt az a könyv, aminek a segítségével lehetett arról beszélni, hogy a család esetleg érintett is volt. Arról, mit jelent a zsidóság, mit jelent az üldöztetés, mi történt azzal a számos ismerőssel, akiknek csak a nevét lehetett már csak ismerni. Vagyis nem is egy generáció számára az Anne Frank naplója több lett önmagánál, nem is elsősorban az irodalmi értékei miatt lett fontos. Ugyanakkor a könyv sikerének éppen az is lehet a titka, hogy egy tizenhárom éves kislány jegyzi le gondolatait, és nem csak és nem elsősorban az üldöztetésről szól a napló, hanem a kamaszkorról, arról, milyen lehet bujkálva felnőni. Anne ebben a rendkívüli szituációban is olyan helyzeteket és érzelmeket él át, mint egy átlagos kamasz és mindezeket plasztikusan tudja leírni.

A nagyszerű háborús drámát, a Libanoni keringőt és a globális gyógyszerimádatot kritizáló A futurológiai kongresszust is jegyző Ari Folman animációs filmjének nem Anne az első számú főhőse, hanem a Naplóból kilépő és önállóéletet kezdő vörös hajú, bájos Kitty. Anne képzeletbeli barátnője, akinek a leveleket címzi. Az Amszterdamban a Prinsengracht partján megnyílt Anne Frank házban kezdődik a film, itt kavarog ki a betűkből Kitty, hogy elkezdje keresni elveszettnek hitt barátnőjét: a keresés közben megismeri Anne történetét, de a valójában a Napló epizódjai csak elég érintőlegesen jelennek meg. Ezen a történetvonalon tulajdonképpen csak szkeccseket lehet látni Anne Frank életéről.

Kitty sztorija ott kapcsolódik a mához, amikor találkozik egy csoport menekülttel, és elhatározza, hogy segíteni fog nekik abban, hogy Hollandia legyen az új otthonuk. Ez a képileg Folman Anne Frank képregényét és egyes részletekben a Fritz, a macska rajzfilmeket megidéző, vagyis hetvenes évekbeli és kortárs animációt keverő film, mint a korábbi Folman filmek is, azért méltatható különösen, mert története és technikai megvalósítása is indokolttá teszi azt, hogy miért animációt rendezett, és nem élő szereplős filmet. A Naplókból több manga is készült, Sid Jacobson és Ernesto Colón is alkotott egy kötetet, de kétségtelenül Ari Folman és David Polonsky műve az, ami nem csak hozzáad a szöveghez, hanem azt tovább is gondolja, több is lesz, mint maga a napló, lerajzolja annak történelmi hátterét is.

Ezt a magyarul is megjelent képregényt adnám azok kezébe, akik a meg szeretnék ismerni Anne Frank történetét. Polonsky és Folman legújabb filmjében a morfok (vagyis animációs áttünések, a vágást helyettesítő átformálódások, alakváltozások) tudatos és eszményi használata még azt is képesek elfeledtetni a nézővel, hogy a film története a végén kissé gellert kap, és eléggé didaktikussá válik. Kitty, aki a csak akkor tud megjelenni mások előtt, tulajdonképpen csak akkor él, ha nála van a Napló, saját életének fenntartóját, a naplót is képes lenne tűzbe vetni, hogy megkapják a squatben, vagyis foglalt házban élő menekült barátai a menekült státuszt.

A kissé sután kezelt izgalmak persze keverednek a Naplóból is következő szerelmi szálakkal, nem csak Anne találja meg a maga Péterét, de Kitty is. Az nem kérdés persze, hogy a film mindenképpen hasznos, hiszen segíthet abban, mint egykor a könyv (1958-ban jelent meg először magyarul, F. Solti Erzsébet fordításában), hogy a holocaustról, az elnyomásról, elnyomó rendszerekről beszélni tudjunk akár gyerekekkel is.

HOL VAN ANNE FRANK? (Where is Anne Frank) – holland-belga-izraeli, 2021. Rendezte és írta: Ari Folman. Kép: Tristan Oliver. Zene: Ben Goldwasser és Karen O. Gyártó: AJH Films / Doghouse Films. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 99 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15319