KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/április
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Régi szép kritikusközhelyek A 60-as évek „bátor-filmjei”
• Herczeg Zsófia: „Ha látnám a Földet kívülről” Beszélgetés Bucsi Rékával
• Bartal Dóra: A cukormázon is túl Beszélgetés Visky Ábellel
• Szíjártó Imre: Vendégjátékok Orosz színészek magyar filmben
A CSEND MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Északi fény Skandináv klasszikusok
• Kránicz Bence: Ma is ropják valahol 120 éves A táncz
• Ádám Péter: A humor új hulláma Tati, a kívülálló
HOLLYWOODI HATÁRSÉRTŐK
• Greff András: Az ember, aki célra tartott John Huston utolsó évtizede
• Varró Attila: Ragadozók tora Női bosszúfilm
CSEH KORTÁRSAK
• Gerencsér Péter: Kimaxolt csehesség Jan Svěrák
• Varga Zoltán: Elveszett lelkek karneválja Kultmozi: Éjszaka a városban
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szedlák Ádám: Utálja a világot, de ez kölcsönös Warren Ellis: Transmetropolitan
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Folytatni a képeket Jonny Greenwood
FILM ÉS VIDEÓJÁTÉK
• Nagy Eszter: Konzolvilágok A videójátékfilm
FESZTIVÁL
• Pazár Sarolta: Északi fények a nappaliban Finn Filmnapok
• Pauló-Varga Ákos: Traumaoldás és önkifejezés BIDF
• Murai András: Fájdalmak országa Új izraeli filmek
• Schreiber András: Nyelvében élnek tovább Perzsa nyelvleckék
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Az emlékezet démonai Két új holokauszt dokumentumfilm
• Roboz Gábor: Józan számítás Még egy kört mindenkinek
MOZI
• Huber Zoltán: A fészek
• Kovács Kata: Fuss
• Alföldi Nóra: Mese a barátságról
• Fekete Tamás: Monster Hunter – Szörnybirodalom
STREAMLINE MOZI
• Kovács Kata: Antigone
• Árva Márton: Nyom nélkül
• Parádi Orsolya: A boldogság titka
• Varró Attila: Amíg a háború tart
• Varga Zoltán: WolfWalkers
• Roboz Gábor: Cherry
• Margitházi Beja: A Norrtull csapat
• Huber Zoltán: Zulu
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Elvadult jövő, lidérces múlt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Cherry

Roboz Gábor

Cherry – amerikai, 2021. Rendezte: Anthony és Joe Russo. Írta: Nico Walker regényéből Angela Russo-Otstot és Jessica Goldberg. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: Henry Jackman.  Szereplők: Tom Holland (Cherry), Ciara Bravo (Emily), Jack Reynor (Pills & Coke), Michael Rispoli (Tommy), Damon Wayans Jr. (Marshall). Gyártó: Hideaway Entertainment / AGBO. Forgalmazó: Apple TV. Feliratos. 141 perc.

 

Vérprofin felépített regénnyel debütáló szerzőkkel tele a padlás, az viszont csak elvétve fordul elő, hogy egy elsőkönyvesnek igazi hangja van, a 2018-as Kopaszt jegyző Nico Walkeré pedig ezer közül is felismerhető. Regénynek hívott, memoárnak érződő (egyébként börtönben írt) könyvében egy céltalan kamaszból Irakban állomásozó katona lesz, aki aztán lelki roncs veteránként hazatérve megjárja a drogfüggés poklát is, így a szerző erősen szlenges, néhol minimalista szövege az amerikai Középnyugatot sújtó opioidválságba is megrázó betekintést nyújt. A fragmentált szerkezetű cselekmény felváltva szívszorítóan szomorú és bukowskisan vicces, a ritka érzékeny Walker (narrátora) pedig lényegében egy bűnözővé lett esztétaként írható körül, aki még egy bankrablásból menekülve is képes eltűnődni a pázsit szépségén.

Ebből a kifinomult alapanyagból készített a Marvel-univerzum talán legsikeresebb alkotóiként ismert Russo-testvérpár (Bosszúállók: Végjáték) szuperhősfilmesen bombasztikus feldolgozást, amelyben az összes létező filmnyelvi eszközt bevetve igyekeznek letaglózni a közönséget, mintha a forrásmű legalábbis nem lenne elég drámai. A közel két és fél órásra nyújtott produkció már-már az önparódia határáig merészkedve járatja csúcsra a stilizációt, a 2021-ben már fárasztó önreflexiójával (kamerába beszélő főhős, képkockákra írt feliratok) pedig végképp megássa a saját sírját. A Cherry: Az elveszett ártatlanság rendezői hiába hűségesek nagyrészt mondatszinten is a könyvhöz, ha egyszer épp az alapszöveg egyik legfontosabb erényét jelentő hitelességérzet veszett oda az adaptáció során.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14881