KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/november
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Varió egy témára Sára Sándor képi világa
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 2. rész
• Zalán Márk: „Közfeladatot látunk el” Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Kránicz Bence: Dr. Jekyll és Mr. Hyde az erdélyi havasokban Beszélgetés Bagota Bélával
• Benke Attila: Hóba temetett bűnök Valan – Az angyalok völgye
• Herczeg Zsófia: „A képzés a hallgatóért van” Beszélgetés Kiss Melindával
VESZÉLYES GYEREKKOR
• Soós Tamás Dénes: Beszélnünk kell Benniről Beszélgetés Dr. Herczog Máriával és Dr. Máté Gáborral
• Schubert Gusztáv: Örvényben Kontroll nélkül
FILM / SZÍNHÁZ
• Darida Veronika: Kegyetlenség és provokáció Pasolini és Fassbinder színháza
BŰNFILM
• Kovács Patrik: A lázadó mester Hitchcock és az európai modernizmus
• Szíjártó Imre: Zárt rendszerek Lengyel bűnfilmek és politika
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Bűnös jellemek Ed Brubaker – Sean Phillips: Criminal
STREAMLINE MOZI
• Pernecker Dávid: Befejezetlen valóság Kate Purdy és Raphael Bob-Waksberg: Undone
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Hatalmas nagy hazugságok Velence
• Baski Sándor: Fények az éjszakában CineFest 2019
KRITIKA
• Kolozsi László: A hegyek ura Monos
• Szalkai Réka: Lélekrablók Lótolvajok
KÖNYV
• Kovács Patrik: Bergman beájulna Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet
MOZI
• Kovács Kata: Cseng mester konyhája
• Baski Sándor: A legfehérebb nap
• Nevelős Zoltán: Ragadozók
• Roboz Gábor: Amundsen
• Huber Zoltán: Az aszfalt királyai
• Fekete Tamás: Pavarotti
• Alföldi Nóra: Szerelemre kattintva
• Benke Attila: Gemini Man
• Vajda Judit: NászszezON
• Tüske Zsuzsanna: Demóna: A sötétség úrnője
• Kovács Patrik: Prédák
• Varró Attila: Rambo V: Utolsó vér
DVD
• Pápai Zsolt: Ray
• Kránicz Bence: Színház a világ
• Gelencsér Gábor: A két korona – Szent Maximilian Kolbe atya élete
• Kovács Patrik: Rés a pajzson
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Demóna: A sötétség úrnője

Tüske Zsuzsanna

Maleficent: Mistress of Evil – amerikai, 2019. Rendezte: Joachim Ronning. Írta: Linda Woolverton, Noah Harpster és Micah Fitzerman-Blue. Kép: Henry Braham. Zene: Geoff Zanelli. Szereplők: Angelina Jolie (Maleficent), Elle Fanning (Aurora), Michelle Pfeiffer (Ingrith), Harris Dickinson (Phillip), Chiwetel Ejiofor (Conall). Gyártó: Walt Disney Pictures / Roth Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 118 perc.

 

A Disney mesemágnásai 2019-re továbbgondolták feminista kiáltványukat, a Csipkerózsika klasszikusát átértelmező Demónát, amely a gonosz királyné személyét állította a középpontba – sőt nőközpontúságban ezúttal (az aktuális trendnek megfelelően) szintet léptek és Angelina Jolie szerelmi árulástól megkeseredett varázslónőjével szemben egy másik fagyos dívát ültettek trónra, a férfibüntető boszorkaként szintén rutinos Michelle Pfeiffert (Eastwicki boszorkányok, Csillagpor). A két démoni nagyágyú és a harmatos Auróra hercegnő hármas felállása ráerősít az első rész állítására: a nőknek immár semmi szükségük gyenge, jellemtelen hímekre, maguktól is elszabadítják a poklot. A konfliktus egy családi lázadásból fakad: Auróra szembeszegül Demóna férfigyűlölő kinyilatkoztatásával és úgy dönt, férjhez megy szerelméhez, Fülöp herceghez, bebizonyítva, hogy keresztanyja téved. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hercegnő látszólag új szövetségesre és anyafigurára talál leendő anyósa, Ingrith királynő személyében, aki titokban szívesen végezne az időzített haragbombaként ketyegő móriai boszorkánnyal.

A Disney-munkásként és hollywoodi iparosként megismert, norvég Joachim Rønning (A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja) hangsúlyos műfajváltást hajt végre, amelyet elsősorban a harcos Ingrith képvisel, sőt önreflektív módon meg is fogalmaz: ez már nem egy tündérmese. Az alkotók óriási digitális karnevál keretében egy sereg fárasztóan mesterséges tündérországi lénnyel, Avatárból átemelt őslakos fajjal és látványos CGI háborúval színes-szagtalan fantasy világot teremtettek a Csipkerózsika ódon mesevilágából. Míg a 2014-es film újszerű megközelítésével képes volt némi erényt felcsillantani, ezúttal az üres effektparádé veszi át a hatalmat és taszítja a filmet a teljes érdektelenségbe, beváltva ezzel a gonosz királyné – ugyancsak önreflektív – átkát, miszerint Demóna történetéből nem lesz legenda.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14334