KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/november
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Varió egy témára Sára Sándor képi világa
• Pólik József: Az elrabolt emlékezet A Rákosi-korszak történelmi filmjei – 2. rész
• Zalán Márk: „Közfeladatot látunk el” Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Kránicz Bence: Dr. Jekyll és Mr. Hyde az erdélyi havasokban Beszélgetés Bagota Bélával
• Benke Attila: Hóba temetett bűnök Valan – Az angyalok völgye
• Herczeg Zsófia: „A képzés a hallgatóért van” Beszélgetés Kiss Melindával
VESZÉLYES GYEREKKOR
• Soós Tamás Dénes: Beszélnünk kell Benniről Beszélgetés Dr. Herczog Máriával és Dr. Máté Gáborral
• Schubert Gusztáv: Örvényben Kontroll nélkül
FILM / SZÍNHÁZ
• Darida Veronika: Kegyetlenség és provokáció Pasolini és Fassbinder színháza
BŰNFILM
• Kovács Patrik: A lázadó mester Hitchcock és az európai modernizmus
• Szíjártó Imre: Zárt rendszerek Lengyel bűnfilmek és politika
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Bűnös jellemek Ed Brubaker – Sean Phillips: Criminal
STREAMLINE MOZI
• Pernecker Dávid: Befejezetlen valóság Kate Purdy és Raphael Bob-Waksberg: Undone
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Hatalmas nagy hazugságok Velence
• Baski Sándor: Fények az éjszakában CineFest 2019
KRITIKA
• Kolozsi László: A hegyek ura Monos
• Szalkai Réka: Lélekrablók Lótolvajok
KÖNYV
• Kovács Patrik: Bergman beájulna Kránicz Bence – Lichter Péter: Kalandos filmtörténet
MOZI
• Kovács Kata: Cseng mester konyhája
• Baski Sándor: A legfehérebb nap
• Nevelős Zoltán: Ragadozók
• Roboz Gábor: Amundsen
• Huber Zoltán: Az aszfalt királyai
• Fekete Tamás: Pavarotti
• Alföldi Nóra: Szerelemre kattintva
• Benke Attila: Gemini Man
• Vajda Judit: NászszezON
• Tüske Zsuzsanna: Demóna: A sötétség úrnője
• Kovács Patrik: Prédák
• Varró Attila: Rambo V: Utolsó vér
DVD
• Pápai Zsolt: Ray
• Kránicz Bence: Színház a világ
• Gelencsér Gábor: A két korona – Szent Maximilian Kolbe atya élete
• Kovács Patrik: Rés a pajzson
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pavarotti

Fekete Tamás

Pavarotti – amerikai, 2019. Rendezte: Ron Howard. Írta: Mark Monroe. Kép: Patrizio Sacco. Zene: Ric Markman, Chris Wagner. Gyártó: Diamond Docs / Imagine Entertainment / White Horse Picture. Forgalmazó: Big Bang Media. Feliratos. 114 perc.

 

Az életrajzi művek – legyen szó irodalmi anyagról, játék- vagy dokumentumfilmről – jellemzően az alkotókra koncentrálnak, és csak a legritkább esetben választják tárgyul az interpretálókat; bár az utóbbi időben épp a Pavarottihoz hasonlóan egy igazi sztárrá lett operaénekesről, Maria Callasról is készült portré.  A korábban kizárólag fikciós formátumot választó Ron Howard több mint három évtizednyi rendezői karrier után, 2013-ban fordult a dokumentumfilmek felé, és az itt készített eddigi három munkája kivétel nélkül a zeneiparban talált rá inspirációjára. A hip-hop előadó Jay-Z-t egy fesztivál szervezése közben követte, a Beatles kapcsán az 1963 és 1966 közötti turnéik adták a keretet, Pavarotti pedig az első olyan alkotása, ahol egy komplett életutat kíván bemutatni.
A „magas C királyának” nevét még azok is ismerik, akik amúgy soha be nem tennék a lábukat az operába, többek között azért is, mert sikeresen és tudatosan (és persze némi szerencsével és jó tanácsokat követve) tudott kilépni az intézmény falai közül. Népszerűsége és tehetsége senki által nem vitatott, ahogy köztudomású életöröme, vidám természete és karitatív tevékenysége is. Howard dokumentumfilmje pedig pontosan ilyennek kívánja bemutatni a tenort, filmjének célja nem a kép árnyalása, inkább a kontúrok elmélyítése. Hiába készített a rendező korábban izgalmas életrajzi filmeket (sőt, a Hajsza a győzelemért esetében rögtön páros portrét is festett), az énekes életútjának bemutatásakor épp a legizgalmasabb részletekre jut a legkevesebb figyelem: a sztárrá válás stációinak bemutatására, a tudatos marketingstratégiára, a nyitásra más, jóval kommerszebb irányok és műfajok felé, illetve ezek kritikus megítélésére. Az archív felvételekből és a kamera előtt megszólalók elbeszéléseiből pontosan olyan Pavarotti-kép bontakozik ki, amilyet már eddig is ismertünk. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/11 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14329