|
|
MoziMeg - Az őscápaBaski Sándor
The
Meg – amerikai, 2018. Rendezte: Jon Turteltaub. Írta: Steve Alten regényéből
Dean Georgaris, Jon Hoeber és Erich Hoeber. Kép: Tom Stern. Zene: Harry
Gregson-Williams. Szereplők: Jason Statham (Jonas), Li Bingbing (Suyin),
Winston Chao (Zhang), Rainn Wilson (Morris), Ruby Rose (Jaxx). Gyártó: Gravity
Pictures / Apelles Entertainment / Maeday Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 113 perc.
Spielberg
(al)műfajteremtő klasszikusának máig töretlen kultuszát és a horrorban utazó
producerek témaérzékenységét ismerve egészen meglepő, hogy minden idők
legfélelmetesebb tengeri ragadozója, az óriásfogú cápa nem foglalhatta még el
méltó helyét a filmes szörnypantheonban King Kong és Godzilla mellett, mert
kizárólag a trashgyártó szakmunkások mertek eddig hozzányúlni (lásd a Gyilkos cápák 3.: Őslények tengerét és a
The Asylum féle Mega Shark-sorozatot.)
A popkulturális köztudatba ez a kétmillió éve kihalt cápa Steve Alten 1997-ben
kiadott regényével került be, a nyilván a Jurassic
Park sikere által is ihletett Meg: A
Novel of Deep Terror megfilmesítési jogai azonnal el is keltek, de hiába
látott fantáziát a projektben George Clooney-tól Del Torón át Jan de Bontig
több nagy név, 19 év kellett hozzá, hogy elkészüljön az adaptáció.
A
producerek csökkenő ambícióit és elvárásait tökéletesen jelzi, hogy végül az
A-kategóriás sztárnak még fénykorában sem nevezhető Jason Statham lett a
főszereplő, a rendezői székbe pedig az a Jon Turteltaub (Jég veled!, A nemzet aranya) került, akinek a neve egyet jelent a
tisztes középszerrel. A Meg is
tökéletesen középutas: technikailag, a trükkök minőségét illetően megközelíti a
legnagyobb blockbusterek színvonalát, miközben a történet és a karakterek
kidolgozottságát illetően csak kevéssel emelkedik a trashverziók fölé. A filmbe
ölt dollármilliók nyoma meglátszik, ahogy az is, hogy büdzséjét nagyrészt a
kínai koproducercég teremtette elő, fontos szerepet és dialógusidőt kapnak
ennél fogva a kínai szereplők, ami egy Délkelet-Ázsia partjainál játszódó
történet esetében még indokolható is. Az már kevésbé, hogy a nemzetközi
jegybevételek maximalizálásának érdekében végül korhatárosra vágták a filmet,
így a közhelyes dramaturgiai megoldásokért, az elcsépelt jump scare-ekért és az
általános iskolás biológiai ismeretekkel is kiszűrhető blődségekért sajnos a
tengert vörösre színező vér és a leszakadó végtagok bűnösen szórakoztató
látványa sem kárpótolhatja a nézőt.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|
|
|