KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hanta-palinta

Tamás Amaryllis

 

A képregény-rajzoló, színdarabíró Gérard Lauzier a kilencvenes évek „Házibuli”-szerű nevelődési regényét forgatta le a Mauritius-szigeteken, a tizenötével belga gimnazista Marie Gillain és az élete első apaszerepét domborító Gérard Depardieu főszereplésével. Depardieu a 90-es Cyrano és a 92-es Kolumbusz-alakítás közti időben játszotta el a szentimentális, melankolikus André figuráját, elegáns gesztussal „ki hívásnak” titulálva a feladatot. A Le Point interjú-kérdésére, hogy tudniillik az-e a témája a forgatókönyvnek, hogy milyen fájdalmat érez egy apa, amikor látja felnőni, kirepülni a lányát, a színész így válaszolt: „nem, inkább annak a fájdalma, ahogy az ember önmagát látja elmenni.”

A kettős jutalomjáték csak kerete a pajzán komédiázó kedvvel palástolt bölcs élezés emberismeretnek. A házsártosságra, hisztériára hajlamos Gargantua-atya és habókos-hazudós gyermeke a kiborulásig cserélgetik egymás előtt maszkjaikat. A kétségbeesés, hogy elveszíthetik egymást, új, eddig ki nem próbált játékterepet kínál: a cinkosságét, – a méltóság megőrzésének lehetőségéért. Köldökzsinór-családból felnőtt családdá válnak: a féltékenységet, a görcsös „betartást” felváltja az elfogadó, féltő szeretet. A tudás, hogy nemzedékek kapcsolata is lehet varázslat és menedék. S hogy mindez nézhető, azt az „eszköztelenségnek” nevezett érzékeny-finom mímes komputernek köszönhetjük. Vásári komédiában legalábbis szokatlan technika.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1318