KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/május
MOZI
• Parádi Orsolya: Nathalie második élete
• Vajda Judit: Tegnap éjjel
• Huber Zoltán: 21 Jump Street – A kopasz osztag
• Barkóczi Janka: Asszonyok kútja
• Ádám Péter: Együtt élhetnénk
• Kolozsi László: Oslo, augusztus
• Kovács Bálint: Hasta la Vista!
• Varró Attila: Kalózok – Kétballábas banda
TARR APOKALIPSZISE
• Schubert Gusztáv: Ítéletidő Tarr apokalipszise
TARR
• Sipos Balázs: Világvégi zene A torinói ló nyitójelenete
• Tornai Szabolcs: A ló kérdez Tarr és az Apokalipszis
HILLBILLY-HORROR
• Kovács Marcell: Zöld pokol Hillbilly-horror
• Géczi Zoltán: A lét elviselhető könnyűsége Hilbilly-Amerika
• Varró Attila: Isten háta mögött A pogány Anglia
• Hubai Gergely: Borzasztó bendzsók bajnokai A hillbilly horrorzene
MESETERÁPIA
• Sepsi László: Mesekönyv és bestiárium Tömegfilmes tündérmesék
• Varga Zoltán: A kiskakas és a pegazus Macskássy Gyula filmjei
FILMMÚLT
• Varró Attila: Művész és nyelvújító Rouben Mamoulian – 1. rész
• Lénárt András: Spanyol Hollywood Samuel Bronston tündöklése és bukása
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 3. rész
• Varga Zoltán: A test ördöge Polanski és Zulawski
SITCOM
• Nánay Bence: Narratív trükkök Amerikai sitcom
• Baski Sándor: Székely szerint a világ Lucky Louie / Louie
• Kolozsi László: Jelentés a légkondicionált pokolból Office – Hivatali tévéfilmregények
• Huber Zoltán: Sóhivatal Munkaügyek
KÖNYV
• Zalán Vince: Kész a leltár? Sárközy Réka: Elbeszélt múltjaink
FILM / REGÉNY
• Pálos Máté: Tékozló apák Nick Flynn: Mocsokváros utcáin
• Nagy V. Gergő: Korhadt sorsok Paul Weitz: Mocsokváros utcáin
• Orosz Anna Ida: Térhatású kerület-felújítás Nyócker! 3D
KRITIKA
• Varró Attila: Holt mesékből új bazár A holló
DVD
• Bocsor Péter: Nyugaton a helyzet változatlan
• Pápai Zsolt: Magánbeszélgetés
• Sepsi László: Diploma előtt/Testi kapcsolatok
• Huber Zoltán: Anonymus
• Varga Zoltán: Scooby Doo! Vámpírmusical
• Tosoki Gyula: A cinkos
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

A francia képregény két nagy neve távozott egyszerre: a hagyományos realista stílus egyik legkiválóbb mestere és az egyik legmerészebb újító, fantáziavilágok sokaságának a megteremtője. Előbbi 1938-ban született, utóbbit előbbi teremtette 25 évesen, amikor megelégelte az illusztrátor szerepét, és önálló alkotásokra vágyott.

Jean Giraud már nagyon fiatalon elkészítette első saját western-képregényét, ami jó ajánlólevélnek bizonyult ahhoz, hogy Jijé (Joseph Gillain) felvegye asszisztensnek az akkoriban roppant népszerű Jerry Spring című sorozatához. 1962-ben a Pilote című hetilap új vadnyugati sorozatot tervezett, és a túlterhelt Jijé Giraud-t ajánlotta maga helyett. Ez a sorozat Fort Navajo címen jelent meg, ám hamarosan átvette főszereplője, Blueberry hadnagy nevét.

A Moebius álnevet 1963-ban használta először Giraud, amikor titokban elkezdett rövid, science fiction-témájú képregényeket szállítani a roppant tiszteletlen Hara-Kiri humormagazinnak. Ügyesen rejtőzködött, és csak 1973-ban, A kitérő című, Gir-ként szignált, de egyértelműen Moebius-stílusban készült rövid képregény megjelentetésével leplezte le magát (magyarul a Krampusz 6. számában jelent meg). Ekkoriban robbanásszerű fejlődésnek indult a felnőttebb közönséget megszólító képregény, és ebben a mozgalomban Giraud/Moebius is aktív szerepet vállalt. 1974-ben két másik alkotó, Philippe Druillet és Jean-Pierre Dionnet társaságában megalapította a Métal Hurlant című képregénymagazint, amelyben a fantasztikumot, a kultúrák és hatások keveredését helyezték előtérbe. Itt indultak el az olyan klasszikusnak számító sorozatai, mint az Arzach, az Incal és a Hermetikus garázs.

A többi pedig már történelem. Giraud haláláig megmaradt a Blueberry rajzolójának, Moebius ellenben az egész világra kiterjesztette tevékenységét. Azon kevés európai képregényalkotók közé tartozott, akinek a munkásságát elismerték Amerikában és Japánban is, amit alátámasztanak közös képregényei olyan nagy nevekkel, mint Stan Lee vagy Tanigucsi. Sőt, Moebius-nek a képregény keretei is szűknek bizonyultak, a vizuális művészetek szinte minden ágában kipróbálta magát, és mindenhol maradandót alkotott. A hazai filmrajongók leginkább Az idő urai-rajzfilm képi világának a megteremtőjeként ismerik, látványtervezőként olyan kasszasikereknek a stáblistáján is feltűnik a neve, mint az Alien vagy az Ötödik elem.

Bár önálló kötete sosem jelent meg nálunk, több képregénye jelenleg is kapható:

– A Fekete-Fehér Képregényantológia 1-3. számában olvasható Blueberry hadnagy egyik legjobban sikerült kalandja, Az elveszett német aranybányája, a 4-6. számban pedig ennek a történetnek a folytatása, Az aranytöltényes szellem.

– Ugyancsak a Fekete-Fehérben, annak is 2. számában jelent meg a Proxima Centauri című rövid sci-fi, amelyet Druillet írt és Moebius rajzolt.

– A Papírmozi-antológia 3. számában lelhető fel a szöveg nélküli történetmesélés egyik kiváló darabja, a Rock City.

Némi utánjárással pedig beszerezhetők a Metagalaktikában, a Vampiban, a Krampuszban, a Menő Manóban és a Falomlás-antológiában megjelent pároldalas munkái is.

 

 

Még egy western

 

Ha pedig már megidéztük a western egyik európai nagymesterét, ejtsünk szót egy másik vadnyugati klasszikusról, amely most jelent meg magyarul. Igaz, Giraud és Jean-Michel Charlier iszákos, kártyázó és tiszteletlen hősével ellentétben Teddy Ted már szinte hihetetlenül rendes fiú, amivel tökéletesen bele is illett a Vaillant illetve a Pif gáncstalan lovagjai közé. A leginkább a Rahan-kalandok írójaként ismert Lécureux azonban tökéletes szerzőtársra lelt Forton személyében, akit a legendás vadnyugat iránti szeretete arra késztetett, hogy áttelepüljön az Újvilágba, ahol még 80 fölött is rendszeresen is körbelovagolja birtokát.

Míg a Blueberryben a dokumentarista Charlier történeteit szigorúan valós eseményekhez illesztette, a Teddy Ted inkább hasonlít az amerikai és olasz „történelmen kívüli”, a western toposzait – hogy ne mondjuk, közhelyeit – körbejáró sztorikhoz.

 

Teddy Ted 1: Halálos postakocsi. Írta Roger Lécureux, rajzolta Gérald Forton. 60 oldal, fekete-fehér, puhafedeles. Kiadó: Nero Blanco Comix.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11050