KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rokon

Harmat György

 

A spicli is ember. Sőt: a rendőr is az. Ketten együtt pedig különösen. Nemcsak szakmai együttműködésük (a kábítószerárusok lefülelésében) eredményes, mindennapjaik egyébként is összefonódnak (ismerik egymás családját, ha kell, segítenek egymáson stb.). Eme sajátos baráti- és munkakapcsolat leírása – és úttörő módon a középpontba állítása – Alain Corneau filmjének fő érdeme. A remek Alain Chabat és Patrick Timsit a filmszínészi játék magasiskoláját nyújtva, bővérű „ál-eszköztelenséggel” hozza közel hozzánk a rendőrt és besúgóját, e két ellentmondásosan rokonszenves alakot. A „zsarufilmek” specialistája (Police Python 357, A zsaru és a szex), a neves francia „kismester” Corneau el tudja érni, hogy a rendőrségi akciók páratlanul szakszerű, részletező ábrázolása az izgalmakat fokozza, ne pedig pepecselő unalomba fulladjon. Ez annak köszönhető, hogy a két főhős összekapcsolódott életének különböző színtereit, viszonylatait példás hangulati- és cselekményegységben képes ábrázolni. Mindennek következtében a néző messze többet kap egy átlagos kriminél. Elgondolkodhat például azon, milyen erkölcsi problémákat vet fel, hogy a „rossz” és a „jó” átkerülnek egymás oldalára; hogy a rendőrség és a bűnözők „munkatársak”, sőt „rokonok”. Választhat a publikum: hogyan ítéli meg a napjainkra megszokott tényt, hogy a zsaru kénytelen a cousin (‘unokatestvér’, ez a film eredeti címe, a rendőrségi informátor francia argóbeli elnevezése) bűnös módszereivel élni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3826