KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/augusztus
KUBRICK
• Schreiber András: Millenium Monolit 10 mínusz Kubrick
JIM THOMPSON
• Roboz Gábor: Tűzijáték az alagút végén Jim Thompson
• Varró Attila: A köztes szerző Gyilkosság
CANNES
• Létay Vera: Vértestvérek
• N. N.: Cannes-i díjak (2009)
KENYERES BÁLINT
• Kovács András Bálint: Ember a mozgó felvevőgéppel Kenyeres Bálint rövidfilmjeiről
• Csillag Márton: A lebegés szépsége Beszélgetés Kenyeres Bálinttal
TARANTINO
• Géczi Zoltán: Becstelen bírák, becsületes brigantik Világháborús mozi
• Gyenge Zsolt: Kill Hitler, avagy a nárcisztikus Quentin Becstelen brigantyk
PERZSA HÁLÓ
• Barkóczi Janka: Rettenetes gyerekek Iráni film: az új nemzedék
• Epres Tamás: A cenzor és a perzsa macskák Bahman Gobadi
NOUVELLE VAGUE
• Orosdy Dániel: Új hullámok, régi bűnök Hitchcock és a nouvelle vague
• Ádám Péter: Az írógéptől a kameráig Nouvelle vague: A szerzői film teóriája
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Hurrá, nyaralunk? Tévénemzedék
• Kemenes Tamás: Virtuális viszonyok A tévé mint családtag
KÖNYV
• Vincze Teréz: Arcművészet Margitházi Beja: Az arc mozija
• Pápai Zsolt: Kamaszpanasz Kitano Takeshi: Fiú
KRITIKA
• Varró Attila: Az utolsó gengszter Közellenségek
• Gorácz Anikó: Kisköltségvetésű mágia Boszorkánykör
MOZI
• Nevelős Zoltán: Il Divo
• Vincze Teréz: Pandora szelencéje
• Vajda Judit: Nászajánlat
• Roboz Gábor: Szerelem második látásra
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem olasz módra
• Varró Attila: Görögbe fogadva
• Baski Sándor: Transformers: A bukottak bosszúja
• Sepsi László: Bunyó
• Parádi Orsolya: Jégkorszak 3: A dínók hajnala
• Csillag Márton: Brüno
DVD
• Géczi Zoltán: A Fehér Lótusz Klánja
• Varga Zoltán: Hellraiser I-III
• Pápai Zsolt: Állj, határ!
• Kovács Marcell: Sóhajok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pandora szelencéje

Vincze Teréz

Pandora'nin kutusu török-francia-német-belga, 2008. Rendezte: Yesim Ustaoglu. Írta: Yesim Ustaoglu, Selma Kaygusuz. Kép: Jacques Besse. Zene: Jean-Pierre Mas. Szereplők: Tsilla Chelton (Nusret), Onur Ünsal (Murat), Derya Alabora (Nesrin), Övül Avkiran (Güzin), Osman Sonant (Mehmet). Gyártó: Ustaoglu Film Yapim / Les Petites Lumières / Match Factory / Stromboli. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 112 perc.

 

A török filmművészet az utóbbi években egyértelműen a régi és új, a tradicionális és modern világ közötti különbség, átmenet vagy feloldhatatlan ellentét kérdéseivel foglalatoskodik legszívesebben. Yesim Ustaoglu szép filmje is ehhez az áramlathoz tartozik. Amikor a távoli hegyi falucskában álló házából váratlanul eltűnik az idős Nusret (a 91 esztendős Tsilla Chelton elragadó alakítása), a nagyvárosból hazatér három gyermeke, hogy a keresésére induljon. A testvérek a válságba jutott középkorúak jellegzetes típusait testesítik meg: a polgári jólétben, de széteső házasságban vergődő, irányításmániás feleség, Nesrin; az egyedülálló, perspektíva nélküli kapcsolatokba bonyolódó értelmiségi nő, Güzin; és a felnőni képtelen, bohém életművész, Mehmet. Hármójuknak ugyan már nem sok köze volt egymáshoz, de most a közös utazás, a közös feladat felnyitja Pandóra szelencéjét és szembe kell nézniük saját jelenük és közös, de eltérően értelmezett múltjuk árnyaival is. Miután anyjukat az erdő mélyén rossz állapotban, de életben találják, kiderül, hogy előrehaladott Alzheimer-kórja van. Mivel nem hagyhatják magára, a városba viszik, azonban nem igen tudják, mit is kezdjenek a külvilággal lassan kapcsolatot vesztő anyókával.

A rendező nagyon visszafogottan, kevés eszközt használva tárja fel a váratlan új helyzet következtében cselekvésre kényszerített szereplők karakterét, reakcióit. A gondosan megválasztott beállítások nem hivalkodnak szimbolikussággal, ugyanakkor a nagy- és óriástotálok szisztematikus használata az ember és környezete közötti megváltozott kapcsolat, és a tájjal szoros összefüggésben értelmezett tradicionális életforma kidolgozott kommentárjává válik. A film balladisztikus befejezése, a természetbe való visszatéréssel többszörösen szívszorító: egyrészt a meghalásról szól, másrészt szinte semmi jóval nem kecsegtet a modern világ vonatkozásában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/08 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9965