KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/augusztus
KUBRICK
• Schreiber András: Millenium Monolit 10 mínusz Kubrick
JIM THOMPSON
• Roboz Gábor: Tűzijáték az alagút végén Jim Thompson
• Varró Attila: A köztes szerző Gyilkosság
CANNES
• Létay Vera: Vértestvérek
• N. N.: Cannes-i díjak (2009)
KENYERES BÁLINT
• Kovács András Bálint: Ember a mozgó felvevőgéppel Kenyeres Bálint rövidfilmjeiről
• Csillag Márton: A lebegés szépsége Beszélgetés Kenyeres Bálinttal
TARANTINO
• Géczi Zoltán: Becstelen bírák, becsületes brigantik Világháborús mozi
• Gyenge Zsolt: Kill Hitler, avagy a nárcisztikus Quentin Becstelen brigantyk
PERZSA HÁLÓ
• Barkóczi Janka: Rettenetes gyerekek Iráni film: az új nemzedék
• Epres Tamás: A cenzor és a perzsa macskák Bahman Gobadi
NOUVELLE VAGUE
• Orosdy Dániel: Új hullámok, régi bűnök Hitchcock és a nouvelle vague
• Ádám Péter: Az írógéptől a kameráig Nouvelle vague: A szerzői film teóriája
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Hurrá, nyaralunk? Tévénemzedék
• Kemenes Tamás: Virtuális viszonyok A tévé mint családtag
KÖNYV
• Vincze Teréz: Arcművészet Margitházi Beja: Az arc mozija
• Pápai Zsolt: Kamaszpanasz Kitano Takeshi: Fiú
KRITIKA
• Varró Attila: Az utolsó gengszter Közellenségek
• Gorácz Anikó: Kisköltségvetésű mágia Boszorkánykör
MOZI
• Nevelős Zoltán: Il Divo
• Vincze Teréz: Pandora szelencéje
• Vajda Judit: Nászajánlat
• Roboz Gábor: Szerelem második látásra
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem olasz módra
• Varró Attila: Görögbe fogadva
• Baski Sándor: Transformers: A bukottak bosszúja
• Sepsi László: Bunyó
• Parádi Orsolya: Jégkorszak 3: A dínók hajnala
• Csillag Márton: Brüno
DVD
• Géczi Zoltán: A Fehér Lótusz Klánja
• Varga Zoltán: Hellraiser I-III
• Pápai Zsolt: Állj, határ!
• Kovács Marcell: Sóhajok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Perzsa háló

Bahman Gobadi

A cenzor és a perzsa macskák

Epres Tamás

Bahman Ghobadi filmje az iráni rock-nemzedékről.

 

Teherán utcáin nem látni macskát, se perzsát, se másfélét, hála az iráni vallási/állami vezetőknek, kiknek figyelme a jelek szerint a legapróbb zavaró részletre is kiterjed. A perzsa macskák örökös háziőrizetben élnek, mert hogyan is venné ki magát, ha a „ház nagy puha díszei” (Baudelaire mondja így, nem valamelyik ajatollah) az utcán nyávognának és lustálkodnának. Ha már az élveteg macskatermészet is alkalmas a közrend megzavarására, mennyivel inkább így van a bűnös nyugatról becsempészett rockzenével. Bahman Ghobadi róluk forgatott játékfilmet, az elkóborolt perzsa fiatalokról, akik akaratuk ellenére szembekerültek a törvénnyel, mely nem tűr semmiféle elhajlást nemhogy a vallásos ideológiától, de a mindennapi életet vasszigorral szabályzó erkölcsi törvényektől sem. A bigott cenzorok számára a zene – még a perzsa is – eleve gyanús: mert „gyönyört ébreszt a hallgatóiban, felkorbácsolja a vágyaikat”. Ez tiszta beszéd: az evilág siralomvölgy. És ha mégsem hajlandó annak látszani, majd tesznek róla, hogy mégiscsak az legyen. Ghobadi dokumentarista játékfilmjének fiatal hősei megelégelik, hogy a hatalom még a minden ideológiai megfontolást nélkülöző örömzenélést is betiltja, elhatározzák, hogy hamis angol vízumot szerezve, disszidálnak az országból. A kurd származású Ghobadinak nem ez az első találkozása a cenzúrával, legjelentősebb – Cannes-ban 2000-ben díjazott – filmjét, A lovak részegségének idejét, be ugyan nem tiltották, de mindössze egyetlen moziban vetíthették, 10 napig. Tavasszal a menyasszonya elleni koncepciós pertől hangos a világsajtó, a perzsa-amerikai újságírónőt, Roxana Sabadit kémkedés gyanújával börtönözték be, és – nyilván nem véletlenül – épp a Senki sem tud a perzsa macskákról cannes-i vetítése idején engedték szabadon óvadék ellenében. Amikor Ghobadi visszatért a fesztiválról Teheránba, miheztartás végett ezúttal őt vették őrizetbe. Az iráni rockerek, repperek, garázsokban, pincékben, vagy épp a falusi tehénlegelőn adnak illegális koncerteket. Ami másutt mainstream zene, itt a szó szoros értelmében undergrounddá válik a cenzúra miatt. Ghobadi nem valami marginális jelenségről forgatott: Iránban 2000 rock-együttes, 312 indie-együttes küzd meg nap mint nap a hallásszabadságért. Az oktalan, természetellenes tiltás ellenkezést szül, az iráni rap vagy soul egyre jobban telítődik politikával, ahogy a majd harminc éven át tisztes, de a nyílt politizálást aggályosan kerülő perzsa újhullámot is felváltja a nyíltabb fogalmazás. A helyzet mára robbanásig feszült, és borítékolható, hogy a zene erősebb lesz a fülsiketítő csendnél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/08 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9840