KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/szeptember
KRÓNIKA
• Andor Tamás: Kovács László (1933–2007)
MAGYAR MŰHELY
• Kolozsi László: Zangezurban az idő Bodor Ádám-adaptációk
• Reményi József Tamás: A túlsó part Kamondi Zoltán: Dolina
• Kovács András Bálint: Torony az éjszakában Beszélgetés Tarr Bélával és Hranitzky Ágnessel
• Stőhr Lóránt: Felhőjáték Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: A jó dokumentumfilm botrányos Beszélgetés Kisfaludy Andrással, Kocsis Tiborral és Vészi Jánossal
BERGMAN
• Gelencsér Gábor: Bergman rítusai Ingmar Bergman: Arc, Szűzforrás, Rítus
GRINDHOUSE
• Kovács Marcell: Jack Starlett: Verseny az ördöggel
• Géczi Zoltán: Don Edmonds: Ilsa, az SS nőstényfarkasa
• Nevelős Zoltán: Sergio Martino: Torzó
• Orosdy Dániel: Tobe Hooper: Élve elfogyasztva
• Horváth Antal Balázs: Russ Meyer: Jó reggelt és viszlát!
• Teszár Dávid: Yukio Noda: Zérónő: a vörös bilincsek
• Varró Attila: Henry Paris: Misty Beethoven feltárása
• Sahár Szilveszter: Szemétből katedrálist Roberto Rodriguez: Grindhouse – Terrorbolygó
ÚJ KÍNA, ÚJ MOZI
• Géczi Zoltán: Beretta-szimfóniák Hongkongi bűnügyi filmek
• Wostry Ferenc: Hongkong célkeresztben Category III
HALÁL-NAPLÓK
• Földényi F. László: A körtefa árnyékában Forgács Péter: Saját halál
• Jankovics Márton: Az utolsó pillanat Rekviemek mozgóképen
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: A bűn terei Báron György: Alászállás az alvilágba – Psycho-analízis
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Elvek és társak Maár Gyula: Töredék
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: Goodbye, Bafana
• Harmat György: Csapda
• Varró Attila: Hajlakk
• Sahár Szilveszter: Külvárosi rockerek
• Pápai Zsolt: Next
• Ádám Péter: Moliére
• Csillag Márton: A Simpson család
• Vajda Judit: Forró zápor
DVD
• Nevelős Zoltán: Medvebarát
• Pápai Zsolt: A manipulátor
• Kovács Marcell: A vörös kör
• Tosoki Gyula: A nap szépe

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Grindhouse

Yukio Noda: Zérónő: a vörös bilincsek

Teszár Dávid

Zero Woman: Red Handcuffs, 1974

 

A hetvenes évek nippon exploitation filmjeinek eme gyöngyszeme úgy indít, mintha Russ Meyer kezébe nyomtak volna egy kamerát Japánban: egy lengén öltözött go-go táncosnő eksztatikus vonaglását kísérhetjük figyelemmel, extrém felső gépállásból, zoomolásokkal megtoldva. A címszereplő beépített ügynöknő kalandjait elregélő további szcénák nem meglepő módon gondosan folytatják a megkezdett sormintát: softcore szex, brutális erőszak, autós üldözés, vérgejzíres tortúra, vaginális abúzus – a Toru Shinohara mangája alapján készült Zero Woman nagyszerű katalógusát adja a csúcsra járatott fércművek elengedhetetlen alkotórészeinek.

Yukio Noda alkotása azonban felülemelkedik a primér élvezkedésen és a nettó sokkoláson: dinamikus kézikamerás felvételei, kimerevített képei, gyakori variózásai a jitsuroku eiga apostolának tekinthető Kinji Fukasaku monumentális jakuzaeposzának (Jakuza ügyiratok) újszerű formai megoldásait idézik. Mégis, a pinky violence mozink poszterére pillantó néző csalódásra kárhoztatott: a telt ajkú, szembarát Miki Sugimoto által megformált, tűzpirosban virító Zero Woman hiába pózol elpusztíthatatlan szuperhősként, ha a játékidő legnagyobb részében csupán passzív elszenvedője a kegyetlen eseményeknek (igaz, ezt Ogami Ittót megszégyenító sztoikus nyugalommal teszi) – színesbőrű kortársai, Foxy Brown és Cleopatra Jones alighanem kiröhögnék a hongkongi Repülő guillotine-filmek trükkös lefejezéseinek hatásmechanizmusát idéző piros bilincsekkel harcoló hölgyet. A női börtönfilmek ékkövét jelentő Female prisoner scorpion-tetralógia főcímzenéjét lenyúló munka a korszak japán mozgóképeihez hasonlóan ügyel arra, hogy tartalmazzon némi politikai felhangot: az a jelenet, amelyben az amerikai haditengerészet „Hugyozni tilos!” tábláját levizeli az egyik gengszter, olyan leheletfinom kritika, mint a túszul ejtett lány kilétét elhallgató klántag hegesztőpisztollyal történő faggatása a nyomozók részéről (ez a kínzási epizód egyébként a Guinea pig, vagyis az egyetemes filmtörténet legbetegebb szériájának Devil’s experiment címre hallgató első részét előlegezi meg). A Zero woman-kult vonalon a dekád egyik legjelentősebb darabja, egyedüli versenytársaként csupán Norifumi Suzuki Sukeban-sorozata említhető.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 30. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9682