KönyvAz 501 legfontosabb film…Kedvencek temetőjePápai Zsolt
A kronologikus 1001 film... után az 501...-ben a műfaji elv érvényesült. Brit lexikon sűrű köddel.
Máig nem létezik használható filmkalauz magyar szerzők tollából, sőt: nem használható is csak kettő van, ezért be kell érnünk külföldi könyvek fordításaival. Sajnos nem a legjobbakéval. Magam az évről-évre megújuló TimeOut rostált címeket, mégis gazdag anyagot tartalmazó guide-jára esküszöm, de ez annyira puritán kivitelű és annyira okos, hogy feltehetően soha nem fogják lefordítani magyarra. Maradjunk hát a színes, szélesvásznú hakniknál, mint amilyen két éve az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz című darab volt vagy a tavaly kijött Az 501 legfontosabb film, amit mindenképpen látnod kell.
A külleméből ítélve nem sok jóra lehet számítani, majd két kiló, sok képpel és kevés szöveggel, így a magamfajtában rögtön bizalmatlanságot kelt. Ezt az sem oldja, hogy brit termékről van szó – az európai guide-okban még mindig jobban bízom, mint az amerikaiakban –, sőt ez a tény súlyosbító körülményként jön számításba a mérleg megvonásakor.
Mégpedig azért, mert a könyv jórészt amerikai, kisebbrészt angol filmeket tartalmaz, egy-két alibiből odavetett japán, francia vagy német klasszikus mellett. A válogatás szempontjait egy besztof-jellegű kiadványnál magas labda bírálni, ezért erről le is mondanék, megjegyezve, hogy néhány gyengébb film azért kimaradhatott volna. A Tron című kompjuter-animációs mozi (meg az Aludj csak, én álmodom, az Austin Powers, a York őrmester, a 28 nappal később satöbbi) beemelését az sem indokolja, hogy – mint a bevezetőből kiderül – a szerkesztők nem csak az esztétikai minőséget tartották szem előtt a válogatásnál, hanem más szempontokat is figyelembe vettek, a műveknek a technikai fejlődésben játszott szerepétől kezdve odáig, hogy – úgymond – mennyiben „tükrözik gyártásuk korának körülményeit”. Szempontból tehát van bőven, minden másból azonban nagy a hiány.
Hagyjuk. A sajátos szelektálási technikáknál sokkal súlyosabb gondok is vannak a jórészt fiatal brit újságírók jegyezte kötettel, talán azért, mert nem volt szerkesztője (vagy ha volt, a nevét eltitkolták). A filmek nem kronologikus és nem is ábécérendben következnek egymás után, csoportosításuk módja azonban problematikus, míg a műfaji meghatározások zavarosak, zavaróak. A művek tíz műfaji blokkba sorolása szerencsétlen megoldás: egyrészt a művészfilmek elhelyezését lehetetlenné teszi (a Róma, nyílt város jobb híján így lett háborús, Murnau Virradata pedig romantikus film), másrészt a tíz kategória kevés a rendszerezéshez (ezért került valamennyi peplum az akció- és kalandfilmek közé). A szekciók felében számos olyan filmet találni, ami kilóg onnan, Gance Napóleonja, Attenborough Gandhija az akció- és kalandfilm-blokkban kapott helyet, az Alkony sugárút, A siker édes illata és Az elnök emberei dráma, A gonosz érintése és A közellenség pedig thriller lett. A Kis Cézárt hol gengszterfilmként, hol thrillerként emlegetik, a Casablancát, a Késői találkozást, A szép és a szörnyeteget romantikus filmként jegyzik. Teljes a káosz.
De ez még nem minden sajnos. Végezetül és elsősorban: a legnagyobb probléma a könyvvel, hogy a szövegek gyakran nem a filmekről szólnak. Kiábrándító látni, hogy úgynevezett szakíróknak csak tartalomismertetésre és a színészek játékának méltatására futja erejéből, úgy, hogy a művek vizuális megformáltságáról szót sem ejtenek. Persze mindez érthető, ha A szerelem hullámhosszán vagy Az aludj csak, én álmodom kerül terítékre, ám elfogadhatatlan, ha a Nashville, A kék Hold völgye, a 2001: Űrodüsszeia vagy a Harmadik típusú találkozások a tárgyalt film. Ezt a bosszantó hiányt az sem pótolja, hogy azért akadnak filmek, melyek kapcsán a képekről is szó esik, kivált a „krimi- és thriller” elnevezésű blokkban szerepelnek ilyenek.
Egészében mégis nagyon lehangoló a mérleg. Lehangoló akkor is, ha tekintetbe vesszük, hogy az 501 film népszerűsítő, nem pedig szakmai kiadvány. Hiszen népszerűsíteni is lehet magas és földközeli színvonalon. Illetve csak magas színvonalon lehet, mert csak úgy érdemes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1186 átlag: 5.24 |
|
|