KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1984/február
• Szabó B. István: Kultúra és kereskedelem A magyar film külföldön
• Ágh Attila: Ez is operett, az is operett Te rongyos élet
• Bikácsy Gergely: Közelkép fehérben Szeretők
• Trencsényi László: A bizonyítás elmaradt A mi iskolánk
• Schubert Gusztáv: Elfelejtett érzelmek iskolája Beszélgetés Xantus Jánossal
• Gulyás Gyula: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Gulyás János: Isonzó Egy készülő film dokumentumaiból 1.
• Papp Zsolt: Fassbinder és az ötvenes évek Lola
• Dés Mihály: Szalonna és banán A halál Antoniója
• Klaniczay Gábor: Rockerek, hippik, macskák Szubkultúra-koreográfiák mozivásznon
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Televíziós történelem Nyon
• Zalán Vince: Alkohol és zongora Lipcse

• Bernáth László: Hámori Ottó (1928–1983)
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A Tű a szénakazalban
• Csantavéri Júlia: Tintin és a Cápák tava
• Gáti Péter: Az „aranyrablók üldözője”
• Harmat György: Vámhivatal
• Kapecz Zsuzsa: Cicák és titkárnők
• Jakubovits Anna: A kígyó jele
• Kapecz Zsuzsa: Bolond Erdő
• Schubert Gusztáv: Spagetti-ház
• Varga András: Gyilkosság ok nélkül
• Deli Bálint Attila: Cecilia
• Kulcsár Mária: Figyelmeztetés
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Politikusok a képernyőn
• Csepeli György: Éjjeli őrjárat
VIDEÓ
• Zelnik József: Talpalatnyi információ Videó és közművelődés
POSTA
• Prokopp Róbert: Az európai filmfőiskolások harmadik fesztiválja Münchenben
• Komár Klára: Trabant Olvasói levél
• Báron György: Válasz
KRÓNIKA
• N. N.: Robert Aldrich (1918–1983)

             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Figyelmeztetés

Kulcsár Mária

 

Furcsa, fordított helyzetnek lehetünk tanúi. Az egyre dráguló filmgyártásban a rendezők fő problémája a pénzhiány, s gyakori hibájuk, hogy a kapott összeggel nem gazdálkodnak helyesen, a filmet dúsító, látványos részletek, epizódok kicsinyesek, szegényesek maradnak, elsikkadnak, gyengítve a – bármily okos – alapgondolatot.

A Figyelmeztetés gazdag film. A ráfordított pénz minden fillérje „látható” a vásznon: precízen korhű ruhák, kellékek, több országbeli helyszínek. A rendező – aki nem más, mint Juan Antonio Bardem – ügyelt a részletekre: a harmincas évekbeli városrészeket autókkal, villamosokkal, lovakkal s aprólékosan felöltöztetett, jól mozgatott, nagy létszámú statisztériával mutatja nekünk. De mintha rossz tréfát űzött volna vele a sors, s a forgatókönyv helyett egy általános iskolai történelemkönyv néhány, Georgi Dimitrov életéről szóló lapját csúsztatta volna a kezébe, s ő le is forgatta volna ezt az anyagot, nagy műgonddal.

A legnagyobb baj mindig akkor van ebben a filmben, ha elfogy a látványos ábrázolás lehetősége, és két ember magára marad. Dialógusaik nehezen mondható és nehezen érthető nyelven íródtak – a tankönyv-illusztrációk nem tudnak beszélgetni. A Dimitrovot alakító színész is több gondot fordított a szép maszkra, az arc hasonlóságának pontosságára, mint a nagy történelmi személyiség jellemének, tulajdonságainak megjelenítésére. A rendkívül hosszú film utolsó harmadát – a tárgyalást – végigkiabálja, már-már ellenszenvessé téve a főhőst, hiszen még ellenfele sincs. A rendező ugyanis szenilis, gyengekezű vénembernek ábrázolja a főbírót. Így nem érthetjük meg igazán, hogyan sikerült Dimitrovnak a lehetetlen: ügyvéd nélkül, pusztán egyénisége erejével, igazának okos tudatával világraszóló győzelmet aratnia az őt perbefogó fasiszta bírósággal szemben.

Mégis jó szívvel ajánlom a filmet az általános- és középiskolák figyelmébe történelemóra helyett. A gyerekek biztosan szívesebben nézik ezt a színes, mozgó képeskönyvet, mint a tanár úr bajuszát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/02 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6522