KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/május
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A 212-es mozdony Pályázatunk
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Mihancsik Zsófia: A kígyó mérge Filmerőszak
• Zachar Balázs: Tévéfüggők
• Zachar Balázs: Aljas világ–szindróma
• Hirsch Tibor: Pokol, madárcsicsergéssel A kompjuter ördöge

• Tillmann József A.: Földönkívüliekben utazók Kozmikus kapcsolat
• Bóna László: Nap a sötétkamrában A szférák filmjei
• Barotányi Zoltán: Űristenek alkonya Mennyből a filmek
• Trosin Alekszandr: Furcsa idő Levél Oroszországból
ELLENFÉNY
• Bikácsy Gergely: Pasztellfilm – szamár farkával festve Mi, húszévesek
TELEVÍZÓ
• R. Hahn Veronika: A nyerő Négyes Brit filmpénz
• Róka Zsuzsa: Mit sírnak ezek? Francia filmpénz
• Tuza Andrea: Ajándék a csizmában Olasz tévé, olasz film
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Szabadság, szerelem Pannon töredék
• Forgách András: Kemény költészet Tűzvirágok
• Csejdy András: Belül minden fekete Az utolsó belövés
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Ördögsziget
• Bori Erzsébet: Mediterraneo
• Ardai Zoltán: A tiltott nő
• Békés Pál: Fele/más
• Takács Ferenc: Emma
• Báron György: Dobermann
• Békés Pál: A vadon foglyai
• Beregi Tamás: Tősgyökér
• Bori Erzsébet: Hercule és Sherlock
• Tamás Amaryllis: A sámán ereje

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Emma

Takács Ferenc

 

Újabb állomás a nosztalgikus Jane Austen-megfilmesítések útján: most az angol írónő Emma című regénye (1816) került filmvászonra. Jó két évtizede a magyar televízió is játszotta a műből készült angol sorozatot, de az a változat mérhetetlenül unalmasnak találtatott, olyannyira, hogy még Hofi Géza is kifigurázta. Ez a mostani szerencsére emészthetőbb, a lassan csörgedező és főleg a társalgás síkján mozgó cselekményt a film készítői megfelelő tömörítéssel és ritmizálással tisztességgel átmentették, a színészek pedig – valamennyien feljövőben lévő sztárok – bensőséges és hatásos játékstílusban adják elő.

A produkció létrehozóinak a legfőbb gondja – akárcsak a korábbi Austen-feldolgozásokban, például a minapi Értelem és érzelemben – szemlátomást itt is a kinemato-piktoriális korfestés, a korszak látványának minden részletében pontos és a lehető leghatásosabb felidézése. A film minden egyes kockáján látszik, hogy a készítők igen alapos ruha-, bútor-, építészet- és járműtörténeti kutatásokat végeztek, mielőtt hozzáláttak mozgóképeskönyvük elkészítéséhez.

Nem is lenne evvel semmi baj, ha nem lenne mindez természetellenesen és a korhűségnek fittyet hányó módon kiglancolt és patyolattiszta. A birkavásáron alkudozó gazdák lajbliját láthatóan modern enzimes mosóporral mossák, mégpedig gyakran és rendszeresen, a birkák pedig felvétel előtt megfürödtek; még az erdőben tanyázó kóbor cigányok is adnak magukra.

Egyébként kellemes és kulturált adaptáció az Emma, irodalomtörténeti szemléltető eszköznek sem minden haszon nélkül való.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3703