KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az Esőcsináló

Békés Pál

 

Az új Coppola-film eredeti címe így hangzik: John Grisham Esőcsinálója. Grisham, az utóbbi idők bestseller-listáinak éllovasa, úgy látszik, elunta, hogy egy-egy sikerkönyv megfilmesítése elsősorban a rendezőnek hoz dicsőséget – egyéb hozadékokról nem is beszélve –, és a legfőbb kitalátor, az író háttérbe szorul. Így azután meglehetősen harsány eszközzel igyekezett rögzíteni helyét a néző tudatában; belopta magát a címbe. A korábban veretes irodalmi alapanyagokat felhasználó Coppola (hiszen az Apokalipszis, most például javarészt Joseph Conrad alapján készült) ezúttal is jó helyre nyúlt, ha a klasszicitás vádja nem is érheti Az Esőcsináló című regényt. Az eső itt pénzesőt jelent. Ilyesmit kellene fakasztania Tennessee állam szürke egéből a fiatal ügyvédnek, aki tanulmányai végeztével ócska kis irodához szegődik, hogy ott abszolválja tanulóéveit, és megismerkedjék a jog hétköznapjaival. A jog és a jogtiprás hétköznapjai azonban szétválaszthatatlanul összefonódnak. A kezdő ügyvéd tapasztalt, ám jogi jogosítvánnyal nem rendelkező segítőtársával a kórházak baleseti sebészetén íratja alá bódult, mozgásképtelen sérültekkel a megbízóleveleket; csakis őt bízzák meg ügyük képviseletével. E hajsza közepette kapja a megbízást; pereljen egy biztosítótársaságot egy leukémiában haldokló fiatalember ügyében. A társaság nem hajlandó fizetni az életmentő műtét költségeit. Rudy Baylor első moccanásával darázsfészekbe nyúl; egy nagyhatalmú társasággal húz ujjat, és a cég minden hájjal megkent jogászcsapatával ütközik meg számára ismeretlen terepen – hiszen az egyetemi gyakorlatoktól eltekintve most először jár tárgyalóteremben.

A film az egekig magasztalt jogállam gerincét alkotó jogrendszer alsó régióinak mindennapjairól tudósít ritkán hallható hangfekvésben. A keleti és a nyugati part nagyvárosaiban villogó sztárügyvédek világát nem csak a fizikai távolság választja el a Dél zugügyvédjeinek mindennapjaitól. És csodának kellene bekövetkeznie, hogy végül is pénzeső hulljon Tennessee szürke egéből. A csoda bekövetkezik: megnyílik az ég. A csoda elmarad: a megnyílt égből nem hull semmi. Rudy Baylor ugyan győz a tárgyalóteremben, az erkölcsi diadal vitathatatlanul az övé, ám túlgyőzi magát. A biztosító tönkremegy, felszámolják, és a pernyertes ügyvéd dollármilliók helyett csupán egy behajthatatlan követeléssel lesz gazdagabb.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3613