KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Mici néni kihúnyó életei

Mamcserov Frigyes

Dániel Ferenc

 

Talán háromnegyed éve találkoztam Mamcserov Fricivel a Lukács-uszodában, régóta nem láttuk egymást, s az efféle időntúli, kifürkészhetetlen összeruccanások örömöt okoznak. Frici olyan volt, mint egy szelíd, sokat tűrő, kedves veterán. Valójában is az volt: hadviselt ember egy valahai filméletben, akit talán két sietős ütközet között kiszuperáltak, felejtésre ítéltek, s neki nem volt már ereje – tiltakozni? újatkaparni? Különös, mintha a személyétől vagy a filmes énjétől régesrég eloldódott volna az a tény, hogy ő rendezte Hámos György forgatókönyvéből a Mici néni két élete című vígjátékot, az elmúlt negyven esztendő egyik legsikeresebb magyar moziját, amely a mai műsorfaló tévécsatornákon bármikor utánközölt kasszadarab lehet. Közlik is. S hogy miért? Vélhetőleg azért, mert Mamcserov Frici (amíg volt filmgyár: mindenkinek Frici, és sohasem Frigyes) nem megvalósulni, nem a közönség szívébe lopózkodni akart, hanem egyszerűen egy jutalomjátékot szervezett Kiss Manyinak és Páger Antalnak. Áttetsző történettel, figyelmes kamerával maradéktalanul kiszolgálta két nagy komédiásunkat: tetőtől-talpig, szemhunyorítástól somolygásig, poénos gesztusoktól ama görbe, pipaszár lábak táncáig – mindazt, ami „eredendően hozható”. Különös, hogy a valódi nézőszámrekordok dacára Frici nem válhatott Keleti Márton-utóddá. Mintha a szakma meg a művelődéspolitika mindenkor bolgárkertész-származékként tartotta volna számon a fiút, aki hiába szorgos, törekvő, hiába ért gyomokhoz, gyökerekhez, fűszernövényekhez: „alacsony a szemhatára”. Frici bizonnyal ismerte a rejtett szabályt: ha minősítenek bennünket, lázadnunk kell – de a harc nem volt kenyere, zamatos primőrökön nőtt fel. Végére maradt az ölbecsaló anyatermészet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3591