KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/október
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Pápai Zsolt: John Schlesinger (1926–2003)

• Lengyel László: A gazdagság fantomja Aranypolgárok, pénzarisztokraták
• N. N.: Nábobok és lúzerek: Amerika pénze
• Jaksity György: Illúziófogyatkozás Tőzsdefilmek
• Vágvölgyi B. András: Workfilm Amerika-büró
MAGYAR MŰHELY
• Enyedi Ildikó: Szelíd interfész Montázs egy készülő filmhez
• Gelencsér Gábor: Csendéletkép Árnyportré: Novák Márk
• Tóth János: Célra tartás Filmjátékos-társak
• Forrai Krisztián: Szigorúan ellenőrzött metrók Beszélgetés Antal Nimróddal

• Kubiszyn Viktor: A sokk esztétikája X-generáció: Miike Takashi
• N. N.: Japán hullámok
• Varró Attila: Apokalipszis után X-generáció: Aoyama Shinji
• Mérő László: Nem baj, ha hülye vagy A matematika és a film
• Vaskó Péter: A végtelen tizedes meg a többiek Darren Aronofsky: π
KÖNYV
• Vincze Teréz: Élményelmélet A kétdimenziós ember
• Nyírő András: A háló pora Az internet pszichológiája
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Járd ki, lábam... Vagabond
• Varga Balázs: Libikóka Libiomfi
• Csantavéri Júlia: Szerelem határok nélkül A Szent Lőrinc-folyó lazacai
LÁTTUK MÉG
• Vincze Teréz: Ördögök
• Nevelős Zoltán: Az olasz meló
• Köves Gábor: Max
• Dóka Péter: Olasz nyelv kezdőknek
• Tosoki Gyula: David Gale élete
• Hungler Tímea: Darkness, a rettegés háza
• Kis Anna: Vágta
• Varró Attila: A szövetség
• Vajda Judit: Lapzárta
• Pápai Zsolt: Bad Boys 2.
• Pápai Zsolt: Nem fenékig tejfel

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Max

Köves Gábor

 

Hitler tizedes meg a többiek – gondolom, erre mondják bizonyos körökben, hogy forgatókönyvírói truváj. Hitler, mint az első világháborúból hazatámolygó kiábrándult és egzaltált fiatalember, hóna alatt a felfedezésre váró művész festményeivel, kabátzsebében pedig a gyakorló népszónok beszédeinek vázlataival. Menno Meyjes az Indiana Jones-univerzumban szereplő burleszk-nácik felskiccelése után a Führer fiatalkori portréjának megfestését tűzte ki célul, attól a tévhittől vezérelve, hogy az adott kontextusban komolyan feltehető a kérdés: mi lett volna, ha? Ha Hitler történetesen a festészetet választja életcélul, és víziói megmaradnak egy őrült képregényrajzoló papíron levezetett indulatainak.

Meyjes maga is a képregények irányelvei szerint gondolkodik, még ha ez bizonyára nem állt is szándékában. A történet mindenki számára ismert kezdő és végpontja közé felhúzott labirintusban ügyesen mozgatja a fiatal Hitler és a háborúban fél karját vesztő, zsidó műkereskedő, Rothman alakját, hogy a dramaturgia iskolás követelményei szerint a megfelelő pontokon terelje egymás mellé, állítsa szembe, válassza szét, vagy ütköztesse őket. A megfelelő atmoszféra megteremtésére az elsőfilmes rendező érzékletesen bevilágított városképeket illeszt Koltai Lajos segédletével a cselekményhez, melyek ugyan szépnek kétségtelenül szépek, ám ahelyett hogy a történetet szolgálnák, egy külön, azzal párhuzamosan futó leporellót alkotnak. Mi lett volna, ha? – feszegeti Meyjes makacsul a kérdést, olyan elszántsággal és magabiztossággal, hogy az ember már-már hajlamos azt hinni, egy valóban létező, akárcsak egy másodpercig is komolyan vehető kérdéssel szembesítik. Az áldozatok számának ismeretében azonban kétséges, hogy bármilyen komolyan vehető hozadéka is lehetne az ilyen és ehhez hasonló gondolatfutamoknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2181