KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/június
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Gelencsér Gábor: Mari Törőcsik Mari (1935–2021)
• Báron György: Legendák filmszociográfusa Szomjas György (1940-2021)
• Hegyi Zoltán: Mindenütt otthon Szomjas György
• Dárday István: A naplóíró könyörtelen megsemmisülése 1. rész
• Pentelényi László: „Papi” Lénárt István (1921-2021)
NŐK ÉS MODERNITÁS
• Pazár Sarolta: Nők állóháborúja Mai Zetterling (1925-1994)
• Vincze Teréz: Amikor a tudós rendez Susan Sontag: Duet for Cannibals
• Darida Veronika: Csendes összeomlás Chantal Akerman: Jeanne Dielman
• Alföldi Nóra: Az irónia kora Elaine May
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Kikémlelt gondoskodás Maite Alberdi
HÁBORÚK, VÉRMEZŐK
• Varró Attila: Életképek a halál szélén Shigeru Mizuki: Előre a dicső halálba!
• Benke Attila: Meghalni a fehérek Amerikájáért Spike Lee háborúi
• Zalán Márk: Az ártatlanság elvesztése Film és történelem: Gallipoli
FESZTIVÁL
• Schreiber András: A Zuniverzum tágul? Friss Hús 9.0
• Gerencsér Péter: Disszidensek chartája Cseh Filmkarnevál 2021
• Buglya Zsófia: Hazatalálás Kortárs Heimatfilmek
KÖNYV
• Kovács Kata: Popcornmentes övezet Az ismeretlen Uránia
FILM / REGÉNY
• Fekete Tamás: Az üresség irtózata Jim Thompson: 1280 fő
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Félisteni színjáték Steven S. DeKnight: Jupiter hagyatéka
KRITIKA
• Teszár Dávid: Gyökeret ereszteni Minari – A családom története
MOZI
• Vincze Teréz: A világ dicsősége
• Baski Sándor: Gyilkos szerepben
• Kovács Patrik: A hívatlan
• Varró Attila: Gonosz csoda
• Fekete Tamás: Valaki a túloldalon
• Benke Attila: Mortal Kombat
• Varga Zoltán: Tom és Jerry
• Lovas Anna: Boss Level – Játszd újra
STREAMLINE MOZI
• Kovács Kata: Belégzés, kilégzés
• Vajda Judit: Másik életem
• Huber Zoltán: Potyautas
• Jordi Leila: Érted mindent
• Lichter Péter: Mennyei napok
• Déri Zsolt: Vakító fény
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Jack Kirby királysága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Másik életem

Vajda Judit


Yo, imposible – venezuelai, 2019. Rendezte: Patricia Ortega. Írta: Enmanuel Chavez. Kép: Mateo Guzmán. Zene: Álvaro Morales. Szereplők: Lucia Bedoya (Ariel), María Elena Duque (Dolores), Belkis Avilladares (Ana), Santiago Osuna (Carlos). Gyártó: Antorcha Films / Mandragora Films. Forgalmazó: HBO Go. Feliratos. 97 perc.

 

Patricia Ortega venezuelai rendezőnő bemutatkozó nagyjátékfilmje azokhoz a dél-amerikai alkotásokhoz sorakozik fel, amelyekben egy fiatal nő eszmélés-/megváltástörténetét követhetjük, a szexualitáshoz, sőt még szorosabban, a nemi szervekhez kapcsolódó fájdalmas vagy traumatikus élménnyel összefüggésben. Ariel, a visszahúzódó varrónő a szülei által a világ elől rejtegetett Alex (XXY) és a hüvelyébe félelmében krumplit dugó Fausta (Fausta éneke) rokona, aki épp túlesik szüzessége elvesztésén, és úgy érzi, valami nincs rendben vele. Miután a nőgyógyász hüvelyszűkületet állapít meg, fájdalmas tortúra kezdődik egy orvosi műpénisszel, ezzel párhuzamosan pedig a lány gyanakodni kezd, hogy valami több állhat a diagnózis mögött, mivel anyja nagyon furcsán viselkedik. További gondot jelent, hogy a varrodába, ahol Ariel dolgozik, új kolléganő érkezik, akihez a főhősnő azonnal vonzódni kezd.

A Másik életemnek az elejétől kezdve fontos motívuma a tükör, ami azt jelzi, valamiféle identitásproblémáról lesz szó. De kapunk egyéb jelzéseket is: a folyton felbukkanó próbababatorzók, a csak női alkalmazottakat foglalkoztató varróműhely, az anya masztektómiája mind fontos jelzés arra vonatkozóan, hogy az identitásprobléma a nőiséghez, a női szexualitáshoz kapcsolódik. A legegyértelműbben persze azok a bevágások igazítanak el, amelyekben (ahogy az utóbb kiderül) Ariel sorstársai vallanak történetükről. A kép azonban csak fokozatosan áll össze, így nehéz spoilerezés nélkül írni a filmről – miként az nem is sikerült sem a streamingszolgáltató oldalán, sem az IMDb egymondatos tartalomleírásában. A fordulat leleplezésétől viszont mindenképp érdemes megkímélni magunkat, mert a takarékosan elmesélt film úgy a legerősebb élmény, ha a Lucía Bedoya kolumbiai színésznő által csodálatosan megformált főhősnővel együtt döbbenünk rá az igazságra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/06 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14949