KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Winter’s Bone

Nevelős Zoltán

Winter’s Bone – amerikai, 2010. Rendezte és írta: Debra Granik. Kép: Michael McDonough. Zene: Dickon Hinchliffe. Szereplők: Jennifer Lawrence (Ree), Isaiah Stone (Sonny), John Hawkes (Teardrop), Ashlee Thompson (Ashlee). Gyártó: Anonymus Content / Winter’s Bone Production. Forgalmazó: Mokép‑Pannónia. Feliratos. 100 perc.

2010 legjobb filmjeiről szóló írásokban gyakran lehetett olvasni Debra Granik filmjéről, amelyet a tavalyi Sundance-nagydíj és az idei Oscar-jelölések között számos fesztiváldíjjal is kitüntettek. A Winter’s Bone azonban minden elismerés ellenére is titokzatos film marad, mert csendes eseménytelensége mögött mélyen felkavaró dráma fejlődik, a visszafogott színészi játékon és a tömör dialógusokon át pedig az emberi természet sötét mélységei tárulnak fel.

A rendezőnő első filmje, a nálunk a Titanic Filmfesztiválon 2005-ben játszott Csontodiglan után állapodott meg Daniel Woodrell regényíróval legújabb, még kiadás előtt álló művének adaptációjáról. A szerző, akinek egyetlen korábbi regényéből készült addig filmváltozat (A pokol lovasai, Ang Lee rendezésében), egyik saját könyvével kapcsolatban használta a country noir műfajmegjelölést, amelyet aztán más műveire is alkalmaztak. A műfaji megközelítés azonban csak korlátozottan érvényes – a film esetében is.

Egy 17 éves lány, Ree egymaga visel gondot két kisebb testvéréről és elborult elméjű anyjáról, és amikor közlik vele, hogy ha távollévő apja nem jelenik meg a bíróságon a megadott időben, elveszítik a házat, amit apja óvadék fejében elzálogosított. Ree útra kel, hogy egymás után felkeressen mindenkit, aki tudhat illegális metamfetaminfőzéssel foglalkozó apja hollétéről, és a hallgatás törvényét véresen komolyan vevő rokonok között egyre keményebb falakba ütközik. Bűnügyi történet ez száz százalékig, de a cselekmény csak váz ahhoz a tablóhoz, amelyet egy magába zárkózott népségnek, a Missouri állambeli Ozark-hegység nehézéletű lakóinak a világáról rajzol, és amelyhez dermesztő atmoszférájú hátteret ad az erdős-ligetes őszi táj és a szemetes, roncsokkal teli udvarok képe. Szűkszavú, realista társadalomrajz egy szinte őskori viszonyrendszerről, ugyanakkor az elvadult családi kapcsolatok horrorja bontakozik ki, ahogy Ree a körülmények kényszere alatt próbálja újra és újra áttörni a hallgatás falát, míg végül eljut a minden emberi kapcsolatot gúzsba kötő félelem tövéig, az erőszakig. A megoldás eljön a bűnügyi történetben és a családi sorsdrámában is, de a film igazi vívmánya az a szinte egzotikumszámba menő világ, amelyet csendes, de hihetetlenül feszült jeleneteiből teremt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/05 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10634