KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/október
BLOG
• Wostry Ferenc: A kiúttalanság történetei Cinefest 7.
• Baski Sándor: Tablóképek Ká-Európából CinePécs 2010
KÖZELJÖVŐ-FANTÁZIÁK
• Kömlődi Ferenc: Közeljövő-képek Poszt-cyberpunk a XXI. század első évtizedében
• Kubiszyn Viktor: Háló által homályosan Virtuális közeljövő
MALICK
• Hlavaty Tamás: Az égig érő fa Az élet fája
ÁLOMMOZI
• Jankovics Márton: Kamera a tudattalanban Álomfilmek
• Lovas Anna: Álmok a negyedik falon túlról Satoshi Kon
• Géczi Zoltán: Álomterror Satoshi Kon: Paprika
FRANCE NOIR
• Géczi Zoltán: Marseille-i éjszakák Francia krimi 2000–2010
• Ádám Péter: A metropolis démona Ős-noir: Fantômas-sorozat
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Színésztükör Kállai Ferenc
PORTRÉ
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje
FILMISKOLA: A MONTÁZS
• Vincze Teréz: Tér-idő-gondolat Vágás és montázs
• Vincze Zsuzsanna: Filmek újratöltve Tévére vágva
• Varga Balázs: Folytonossági hiányok Az ugró vágás
TELEVÍZÓ
• Klág Dávid: Kentucky cowboy A törvény embere
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Posztforradalmi jasszkorszak Kolorádó Kid
• Horeczky Krisztina: A boldog részünk Pina Bausch: Álomtánc
• Schreiber András: Egyik sír, másik nevet Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Az ígéret megszállottja Ben Sherwood: Charlie St. Cloud halála és élete
• Szabó Noémi: Sekélyes sírhant Charlie St. Cloud halála és élete
MOZI
• Vajda Judit: Poézis – Mégis szép az élet
• Vajda Judit: Lourdes
• Forgács Nóra Kinga: A méz
• Zalán Márk: Minden rendben lesz
• Kolozsi László: Szeretők
• Ádám Péter: Dumas
• Vincze Teréz: Nők férfiak nélkül
• Roboz Gábor: Mission London
• Parádi Orsolya: Soul Kitchen
• Alföldi Nóra: Pancserpolice
• Sepsi László: A kaptár – Túlvilág 3D
• Baski Sándor: The Expendables – A feláldozhatók
• Varró Attila: Tolvajok városa
DVD
• Alföldi Nóra: A fantasztikus Róka úr
• Pápai Zsolt: A harcmező hírnökei
• Sepsi László: Mi a gond velem?
• Nagy V. Gergő: A köd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Ben Sherwood: Charlie St. Cloud halála és élete

Az ígéret megszállottja

Vajda Judit

Ben Sherwood bestsellerszerző eddig megjelent két regényében a nagy szerelmek és rokonszenves megszállottak krónikásának bizonyult.

 

Az eredetileg újságíró Sherwood szórakoztató- és szépirodalom határán egyensúlyozó regényei, a 2000-ben kiadott Rekordszerelem és a 2004-es Charlie St. Cloud halála és élete a szívhez szólnak: előbbi szívmelengető, utóbbi szívszorító módon. Az egy Boeing 747-es elfogyasztását célzó rekordkísérlet árnyékában bimbózó bájos love story és a halál utáni életről mesélő misztikus szerelmi történet elsőre nem mutat túl sok hasonlóságot, ám nagyon is közeli rokona egymásnak. Mindkettőben két ellenkező jellemű ember talál egymásra: egy röghöz kötött és egy állandóan mozgásban lévő. Azonos ezenkívül a két mű szerkezete is, az író ugyanis egy érdekes elbeszélői fogással olyan narrációs keretbe helyezi az eseményeket, melyben a narrátor rögtön kilép e szerepkörből, így nem elmeséli, csak mintegy megmutatja a történteket. A legfontosabb kapocs a Rekordszerelem és a Charlie St. Cloud... között azonban a két főhős személyében keresendő; J.J. és Charlie mindketten megszállottak: a Guinnessnek dolgozó rekordhitelesítő mániái a mindennapjait ésszerű és biztonságos keretek közé helyező statisztikák, míg az ifjú temetőgondnok a halott öccsének tett fogadalom súlya alatt éli látszatéletét – napjai minden mozzanatát annak rendeli alá, hogy napnyugtakor együtt baseballozhasson a 13 éve részben az ő hibájából elhunyt kisfiú szellemével (!).

Az életét a halálnak szentelő fiatalember dilemmájáról (új szerelmét vagy szeretett öccsét válassza?) mesélő Charlie St. Cloud... alapján Zac Efron számára forgattak színészi kvalitásait (mindhiába) igazolni hivatott filmet. Nem ez az első adaptáció azonban, amin a Sherwood-mű átesett, hiszen korábban már történt vele egy elég drasztikus változás – csak akkor nem művészeti ágat, csupán műfajt váltott. A magyar közönség az írást a Reader’s Digest Válogatott Könyvek sorozatának 2006-ban megjelent 46. kötetében olvashatta, melyben erőteljes rövidítésekkel, szinte kisregénnyé formálva adták közre az eredeti regényt. A sok leíró jelenettel dolgozó alkotás elsőre csakugyan szinte kínálja magát a rövidítésre: a belső történésekről nem annyira, inkább a hősök külsejéről, a tájról, sőt hosszas cselekvéssorokról tudósító részletek kimetszésével a cselekmény tényleg nem sérült, épp csak lényegétől fosztották meg a művet. Ez a fogás ugyanis a szerző részéről nem a sekélyesség jele; Sherwood így ragadja meg és jellemzi figuráit: mindennapi cselekvéseik által. A cenzúrát elsősorban a könyv jellegzetes mellékalakjai sínylették meg (a rövid változatból nemcsak mondatok és bekezdések maradtak ki, hanem karaktereket is kiírtak belőle); ami maradt, az maga a túlságosan is célra törő cselekményváz túlzó, drámai fordulataival, váratlan meglepetéseivel – szigorúan egyszeri használatra. Ehhez a gesztushoz egyébként feltűnően hasonló a filmverzió alkotóinak magatartása; mindezzel a Charlie St. Cloud... lelkét lúgozták ki, további teret adva annak a közkeletű tévedésnek, miszerint az adaptáció nem más, mint az alapmű sztorijának szolgai elmesélése.

Pedig ha van valami, ami a könyvet érzékletes, a Romana-füzetekével vetekedő szerelmi jelenetei, „túl kerek és túl szép, hogy igaz legyen”-történései dacára elválasztja a ponyvától és a giccstől, az éppen a mellékfigurái segítségével történő hangulatfestés és atmoszférateremtés, a helyi ízek hiteles megjelenítése, az alapos kutatómunkán nyugvó autentikus környezetrajz. Ennek megtapasztalásához azonban egyelőre csak az eredeti nyelvű kiadás áll a magyar olvasók rendelkezésére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10311