KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/december
ÁLOMLABIRINTUS
• Varga Zoltán: A nyelvöltögető prágai szürrealista Jan ©vankmajer-portré – 1. rész
• Bereczki Zoltán: A ciklon szeme Lynch, Hofstadter, Escher
MAGYAR MŰHELY
• Pataki Éva: „Mindenki Liv Ullmann akart lenni” Beszélgetés Tordai Terivel
• Kránicz Bence: „Iszonyú sok hülyeséget csinálok” Beszélgetés Reisz Gáborral
• Huber Zoltán: Van tovább Rossz versek
• Hegyi Zoltán: A személyesség hitele Beszélgetés Oláh Katával és Csukás Sándorral
• Pető Szabolcs: Kézműves film Beszélgetés Papp Károly Kásával
• Baski Sándor: Baljós Budapest X – A rendszerből törölve
TÉNYKÉPEK
• Benke Attila: Rakétával az Új Vadnyugatra Az amerikai űrprogramok filmen
• Barkóczi Janka: Teaidő Képregény-újságírás: Joe Sacco
• Kránicz Bence: „Már ünnepünknek vége” Orson Welles: The Other Side of the Wind
• Kovács Patrik: Kész cirkusz Silvio és a többiek
FESZTIVÁL
• Benke Attila: Reflektorfényben a látványtervező Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
• Schubert Gusztáv: Selyem és vér Velence
KÖNYV
• Fekete Tamás: Övezze kultusz! Lichter Péter: 52 kultfilm
KRITIKA
• Nemes Z. Márió: Pokolgiccs A ház, amit Jack épített
• Barkóczi Janka: Metamorfózis Lány
• Soós Tamás Dénes: Az empátia határai Hamis szelek
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Yellowstone Ahol a bölény dübörg
MOZI
• Vincze Teréz: Lucia látomásai
• Jankovics Márton: Milliárdos fiúk klubja
• Alföldi Nóra: McQueen
• Hegedüs Márk Sebestyén: Még mindig itt vagyunk
• Huber Zoltán: A Hunter Killer-küldetés
• Varga Zoltán: Mara
• Benke Attila: Ami nem öl meg
• Kovács Patrik: Bérgyilkost fogadtam
• Roboz Gábor: Hozzám jössz, haver?
• Tüske Zsuzsanna: Pizzarománc
• Pethő Réka: Legendás állatok – Grindelwald bűntettei
• Varró Attila: A belleville-i zsaru
DVD
• Gelencsér Gábor: Federico Fellini válogatás
• Kovács Patrik: Sirály
• Benke Attila: A sztárok nem Liverpoolban halnak meg
• Tóth Menyhért: Őrzött idő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A halál angyalai

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kívánság fája

Székely Gabriella

 

Grúzia mesés. A valóságban és filmjeiben is. A grúzok megélik és megrendezik meséjüket. Furfangosabb Erősjánost aligha láttam még, mint magát a világhírű filmrendezőt, aki levágja az útját álló sárkány összes fejét, mert szeretné megvendégelni külföldi barátait szabad tűzön főtt birkalevessel, ám fiatal bárányhúst nem talál a piacon, tehát fogja magát, felkutatja a városszéli zugjuhászt, betereli a bégető kisbárányt a kocsijába, a zugmészárosnál levágatja, megnyúzatja, feltrancsíroztatja, s délután már kanalazhatjuk a különleges fűszerekkel ízesített ételt. Mert mit tegyen a szegény grúz, ha nem szereti a rágós öreg birkát, és bárányhúst akar enni?!

Mesésebb díszletet nem tervezek még az évszázados Tbiliszi belvárosánál: zegzugos utcácskák, elvarázsolt fa-tornácos kunyhók, fekete kendős nénikék, akiket, ha szerencséje van az embernek, öreganyámnak szólít. A kívánság fái zöldellnek a kertekben, csodatevő kövek porosodnak az út szélén, Piroszmani csodabogarai koptatják.

A mese azonban fellázad, ha rosszul mesélik el. Elnémul, megmerevedik, begubódzik a jelmezekbe, a különös arcokba, az egzotikus környezetbe. Grigorij Sengelaja Piroszmanijában, Eldar Sengelaja Különös kiállításában, vagy Csodabogarakiában, persze, elárulja titkait, életre kel. Otar Joszeliani modern történeteiben, a Lombhullásban, az Élt egyszer egy énekes feketerigóban, a Pásztoraiban új ruhát ölt, és csúfondáros szeretettel beszél a mai grúzokról.

Ám Tengiz Abuladze A kívánság fájában nem tudta megszólaltatni a mesét. Hiába suhogtatja rendezői varázspálcáját, mesefigurái nem engedelmeskednék. Némák és mozdulatlanok. Belesimulnak egy század eleji színes képeskönyv lapjaiba, illusztrálják a boldogságkeresés példázatát. Egyikük azt a szerepet kapta, hogy lobogó türelmetlenséggel, fülét a földre tapasztva, várja a közelgő forradalom dübörgését. A másiknak a kívánság fáján kell csücsülnie, onnan lesi szerencsecsillagának feljöttét. A harmadiknak, negyediknek a csodakövet kell megtalálnia. Az ötödik a szerelemben keresi a boldogságot, de máshoz, a gazdag fiúhoz kényszerítik. A hatodik a dicső grúz legendákba kapaszkodva lebeg a föld felett. A hetedik negyvenéves mátkaságában a kitalált vőlegény szerelmén csüng. Mindnyájan vágyakoznak, keresik a boldogságot, csak éppen semmit sem tesznek érte, és belepusztulnak a reménykedésbe.

És közben a bohókás mesefigurák élettelenül, ügyes kezű rajzoló ceruzavonásaiba zárva várják, hogy levegőhöz jussanak, megmozgassák elgémberedett tagjaikat, és megelevenedjenek a filmvásznon.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/09 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8161