KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
   2018/december
ÁLOMLABIRINTUS
• Varga Zoltán: A nyelvöltögető prágai szürrealista Jan ©vankmajer-portré – 1. rész
• Bereczki Zoltán: A ciklon szeme Lynch, Hofstadter, Escher
MAGYAR MŰHELY
• Pataki Éva: „Mindenki Liv Ullmann akart lenni” Beszélgetés Tordai Terivel
• Kránicz Bence: „Iszonyú sok hülyeséget csinálok” Beszélgetés Reisz Gáborral
• Huber Zoltán: Van tovább Rossz versek
• Hegyi Zoltán: A személyesség hitele Beszélgetés Oláh Katával és Csukás Sándorral
• Pető Szabolcs: Kézműves film Beszélgetés Papp Károly Kásával
• Baski Sándor: Baljós Budapest X – A rendszerből törölve
TÉNYKÉPEK
• Benke Attila: Rakétával az Új Vadnyugatra Az amerikai űrprogramok filmen
• Barkóczi Janka: Teaidő Képregény-újságírás: Joe Sacco
• Kránicz Bence: „Már ünnepünknek vége” Orson Welles: The Other Side of the Wind
• Kovács Patrik: Kész cirkusz Silvio és a többiek
FESZTIVÁL
• Benke Attila: Reflektorfényben a látványtervező Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
• Schubert Gusztáv: Selyem és vér Velence
KÖNYV
• Fekete Tamás: Övezze kultusz! Lichter Péter: 52 kultfilm
KRITIKA
• Nemes Z. Márió: Pokolgiccs A ház, amit Jack épített
• Barkóczi Janka: Metamorfózis Lány
• Soós Tamás Dénes: Az empátia határai Hamis szelek
TELEVÍZÓ
• Varró Attila: Yellowstone Ahol a bölény dübörg
MOZI
• Vincze Teréz: Lucia látomásai
• Jankovics Márton: Milliárdos fiúk klubja
• Alföldi Nóra: McQueen
• Hegedüs Márk Sebestyén: Még mindig itt vagyunk
• Huber Zoltán: A Hunter Killer-küldetés
• Varga Zoltán: Mara
• Benke Attila: Ami nem öl meg
• Kovács Patrik: Bérgyilkost fogadtam
• Roboz Gábor: Hozzám jössz, haver?
• Tüske Zsuzsanna: Pizzarománc
• Pethő Réka: Legendás állatok – Grindelwald bűntettei
• Varró Attila: A belleville-i zsaru
DVD
• Gelencsér Gábor: Federico Fellini válogatás
• Kovács Patrik: Sirály
• Benke Attila: A sztárok nem Liverpoolban halnak meg
• Tóth Menyhért: Őrzött idő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi A halál angyalai

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A sztárok nem Liverpoolban halnak meg

Benke Attila

Film Stars Don’t Die in Liverpool – angol–amerikai, 2017. Rendezte: Paul McGuigan. Szereplők: Annette Bening, Jamie Bell, Vanessa Redgrave. Forgalmazó: Sony. 101 perc.

 

A romantikus drámák alkotóit mindig csábítja a giccs szirénje, ám a skót származású brit rendező, Paul McGuigan (Acid House, Alvilági játékok) sikeresen ellenállt a kísértésnek Peter Turner a híres hollywoodi színésznőről, Gloria Grahame-ről szóló memoárjának filmadaptációjában, A sztárok nem Liverpoolban halnak meg-ben.

Guigan műve a Félelem megeszi a lelket vagy a Harold és Maude rokona, minthogy a végzetes szerelem a feltörekvő fiatal brit színész, Peter Turner és a Petertől negyedszázaddal idősebb hollywoodi filmcsillag, Gloria Grahame között bontakozik ki. Ám a pár boldogságát a műfaj klasszikusaival ellentétben nem külső erő, hanem a rákbeteg színésznő hiúsága mérgezi meg. Így a film tétje hasonló Billy Wilder Alkony sugárútjáéhoz: ahogy a némafilmsztár Gloria Swansonnak, úgy az ötvenes évek noirjaiból (Nicholas Ray: Magányos helyen, Fritz Lang: Búcsúlevél) ismerős Gloria Grahame-nek is szembe kell néznie saját mulandóságával.

Bár A sztárok nem Liverpoolban halnak meg annyira nem okos és önreflexív, mint Billy Wilder noir-drámája, alkotói (kiváltképp a főszereplőt meggyőzen eljátszó Annette Bening) érezhetően megértették, mi zajlott az idővel és a betegséggel titáni harcot vívó Gloria fejében. A sztár a valóságban is rettegett az öregedéstől, ezért plasztikai műtéteknek vetette alá magát, melyek miatt fél ajka lebénult. A filmbéli Gloria sem hajlandó elfogadni, hogy testét lassan felemészti a rák. A színésznő végzete a magára erőltetett amerikai optimizmus, mely egyet jelent a biztos halállal. Mivel Gloria fél, hogy a kemoterápia miatt kihullik a haja, besárgul a bőre, nem lesz már vonzó a fiatal Peter számára, ezért önmagát is becsapja a „minden rendben lesz” ideológiával, és nem jár kezelésekre. Gloria kapcsolata így olyan, mint szerepei, melyek 2-3 órára ismét elhitetik vele, hogy örökké fiatal és szép marad, ám saját teste elől nem menekülhet az illúzióvilágban sem.

Ezt az átmeneti, „csak egy nap a világ” állapotot érzékletesen mutatja be Paul McGuigan a kreatív időkezeléssel. McGuigan merészen vág el egy heves csókolózást vagy könnyes búcsúzkodást, és ugrik az időben, mintha az egész csak Gloria vagy Peter fejében történt volna meg, erősítve ezzel a megpecsételt sorsú kapcsolat átmeneti mivoltát. De ezzel a módszerrel a rendező azt is elkerüli, hogy az érzelmi kitörések megrontsák a csendes drámát.

A sztárok nem Liverpoolban halnak meg tehát könnycsatornáink mellett agyunkra is képes hatni színészi alakításaival (bár a Petert megformáló Jamie Bell haloványabb a veterán színésznők között), izgalmas témaválasztásával, kreatív formanyelvével és remek zenéivel (például a California Dreamin’ melankolikus feldolgozásával).

Extrák: Videoklip a film betétdalával (Elvis Costello: You Shouldn’t Look at Me That Way), beszélgetés az alkotókkal, werkfilmek, audiokommentár Paul McGuigan rendezővel, előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13919