KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/szeptember
KRÓNIKA
• Hirsch Tibor: Egy látó, egy látás Hernádi Gyula (1926-2005)

• Takács Ferenc: A rend és a káosz Altman Amerikája
• Pápai Zsolt: Hurrápesszimizmus Altman zsánerei
SZUPERHŐSÖK
• Varró Attila: A denevér árnyéka Batman a mozivásznon
• Géczi Zoltán: Batman: Újratöltve Batman: Kezdődik!
• Kovács Marcell: Elfújta a radioaktív szél Fantasztikus Négyes
• Nevelős Zoltán: Idegenek az éjszakában Éjszakai őrség

• Bikácsy Gergely: Kontraszex-történet Olasz érosz
• Varga Zoltán: Bestia az angyalban Kultuszmozi: Az állat
• Kemény György: A csendéletevő paróka Borowczyk és Lenica
• Kovács István: Szalmabáb-történelem Lengyel menyegzők
MAGYAR FILM
• Gelencsér Gábor: Kicsi és erős A rövidfilmes forma
TELEVÍZÓ
• Vaskó Péter: A betű éhe A Nagy Könyv
• Muhi Klára: Olvasópróba Beszélgetés a Nagy Könyvről
KÖNYV
• Dániel Ferenc: Egy legendás filmkritikus Don Quijote köpenyében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Törékeny! A porcelánbaba
• Kubiszyn Viktor: A betépett szemszög Fekete kefe
• Csillag Márton: Óbudai társaskörhinta Kész cirkusz
• Köves Gábor: Citizen Wonka Charlie és a csokigyár
• Teszár Dávid: Hiszem, ha látom Ong-bak
LÁTTUK MÉG
• Kubla Károly: A titkok kulcsa
• Vaskó Péter: A sziget
• Géczi Zoltán: Fekete víz
• Vajda Judit: Lélektől lélekig
• Greff András: Gyilkos labda – A kerekesszék harcosai
• Köves Gábor: A rettegés háza
• Simonyi Balázs: Kicsi kocsi

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sorsügynökség

Sepsi László

The Adjustment Bureau­ – amerikai, 2010. Rendezte: George Nolfi. Írta: Philip K. Dick története nyomán George Nolfi. Kép: John Toll. Zene: James Horner. Szereplők: Matt Damon (David Norris), Emily Blunt (Elise), Shohreh Aghdashloo (Mrs. Norris), Terence Stamp (Thompson). Gyártó: Universal Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 104 perc.

Az eleddig forgatókönyvíróként tevékenykedő George Nolfi rendezői debütálása nem csupán saját korábbi munkáinak, de az utóbbi évek Philip K. Dick-adaptációinak fényében is meglepetésfilm. A Bourne-ultimátum ésA testőr szkriptjei éppúgy pergő hajszathrillert ígértek, miképp A felejtés bére és a Next akciófilm-torzói, ellenben a magyarul Helyreigazító csoport címmel megjelent novella moziverziója a papírforma helyett új receptet követ. Dick történeteinek ellipsziseit általában a sci-fi thriller motívumkészletéből csent sablonokkal töltik fel a készítők, így kerekedhetett az Emlékmásból a nyolcvanas évek emblematikus disztópiája és az Imposztorból szárazjég-gőzös utánérzéshalmaz – Nolfi ellenben a paranoia sci-fi eszköztárát mindvégig alárendeli a románc műfajának.

A Sorsügynökség egyetlen kapcsolódási pontját az alapanyaggal a világ mesterséges voltára ráébredő főhős jelenti, ám míg a kurta írás esetében éppen arra kerül a hangsúly, hogy a szürke hivatalnok és kellemetlen felesége csupán porszemek egy hatalmas gépezetben, Nolfi hősei már minden tettükkel saját jelentősségüket erősítik. Az egyszerű irodista így alakul feltörekvő politikussá, akit a címbéli szervezet mindenáron megpróbál távol tartani újsütetű szívszerelmétől: az éveken keresztül húzódó küzdelem magával a keménykalapos ügynökök képében megjelenő Sorssal alapvetően nem állna távol Dick univerzumától sem, ám ebben a formában csak bizarr kísérlet a hetvenes évek paranoiafilmjeinek és napjaink romkomjainak összeházasítására, melyben az olcsó végkifejlet mellett az eredeti szerző neve jelenti a legnagyobb meglepetést. Eképp a Sorsügynökség sci-fi elemekkel megbolondított, New York-i románcként kiválóan funkcionál, de Dick novellájának hagyatékát továbbra is a Dark City ápolja a leghűségesebben – függetlenül attól, hogy kinek a neve szerepel a kreditlistán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10601