|
|
|
Láttuk mégVendégek vadnyugatonSchéry András
Az olasz spagetti-westernek, az NDK indiánfilmek, a magyar betyár-easternek után a román Dan Pita úgy határozott, hogy ő bizony „originál” westernt fog csinálni. A hitelesség érdekében – meg bizonyára az export perspektíváit is szem előtt tartva – odáig ment el, hogy az egész filmet angolul vette föl, csupán a Vadnyugaton „couleur local” gyanánt szerencsétlenkedő két balga atyafi próbálja magát román anyanyelvén megértetni – természetesen csekély sikerrel, hogy a jelenet annál humorosabb legyen.
A rendező láthatóan – néha túlságosan is láthatóan – igen művelt western-ügyben: összehozza, még ha a hajánál cibálva is, a műfaj csaknem valamennyi kellékét; csak ő is valahogy úgy jár a westernnel, mint a filmtudorok: akármilyen pontosan regisztrálja az alkotóelemeket, arra az egyre nem tud rájönni, mitől western a western, így hát buzgalmának eredménye jobbára szánalmasan fárasztó. Maga a rendező is érezhette, hogy ennek a házilagos kivitelezésű Vadnyugatnak kínos verejtékszaga van, ezért hát eltolta a hangsúlyt egy álszent mormon prédikátor és ennek temérdek felesége, a természetesen vaskalapos és sápítozó üdvhadseregi hölgyek, no meg az Amerikában időközben banditának állt testvérük nyomában csetlő-botló, s végül meg nem érdemelt jutalmukat elnyerő román atyafiak felé; olyannyira, hogy a kalandból, a western feszültségéből végül vajmi kevés maradt. Szerencse, hogy mostanában – bár gyéren – láthatók a műfaj jobb darabjai is, nemcsak ez a bágyadt stílusgyakorlat, ahol még a saloon ajtajának két szárnya sem egyszerre vágódik szét a pisztolya helyett az angol artikulációra ügyelő cowboy előtt.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 903 átlag: 5.42 |
 |
|
|
|
