KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/február
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
MAGYAR MŰHELY
• Mihalicz Csilla: A mozgókép joga Magyar filmtörvény
• N. N.: Filmjogok
• Pálfi György: Taxidermia Így mentem el
• Ruttkay Zsófia: Taxidermia Így mentem el
• Muhi Klára: A madzag vége Beszélgetés Groó Dianával és Fischer Gáborral
• Kolozsi László: Fehér por Beszélgetés Török Ferenccel
• Bori Erzsébet: A temetetlen halott Beszélgetés Mészáros Mártával

• Stőhr Lóránt: A szegénység tízparancsolata Dán dogma
• N. N.: A Dogma tisztasági fogadalma
• Kúnos László: Concerto grosso négy hangra Saraband
• N. N.: Dogma-filmek
• Bori Erzsébet: Amal, a halál Lukas Moodysson
• Zoltán Gábor: Kémiai szerelem Rekonstrukció
• Trosin Alekszandr: Egy „hatvanas” sorsa Elem Klimov (1933-2003)
DVD
• Pápai Zsolt: Rossz szellem a házban Robert Wise: A ház hideg szíve
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Euromozi Európa Filmhét
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Belül semmi A nagy Ő és a többiek
KRITIKA
• Báron György: Full kúl Apám beájulna
• Karátson Gábor: Bocsásson meg, de nem egészen értem önt Japán
• Vaskó Péter: Hatalom és tea A Gyűrük Ura – A király visszatér
LÁTTUK MÉG
• Csantavéri Júlia: Két barát
• Korcsog Balázs: Orosz bárka
• Dóka Péter: Jószomszédi iszony
• Nevelős Zoltán: Lépéselőny
• Vincze Teréz: Vér és arany
• Köves Gábor: Mambo italiano
• Kis Anna: Szamszára
• Kolozsi László: Amerikában
• Csillag Márton: Felül semmi

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jószomszédi iszony

Dóka Péter

 

Ben Stillerre egy olyan filmben figyelt fel a világ, amelyben a nemi szervét randi előtt becsípte a sliccével, néhány jelenettel később pedig úgy vigyorgott a kamerába, hogy a saját spermája folyt a hajáról. A Farrelly-testvérek filmje, a Keresd a nőt! óta a néző valami különlegesen kretént és röhögtetőt vár Ben Stillertől a moziban. Amit most kap, az nevettető, jól kitalált iparosmunka – de nem az a fajta fekete humorral átitatott, alpáriságot sem nélkülöző komédia, amelynek közegében Ben Stiller lubickolni szokott. Danny DeVito kicentizett vígjátéka arról szól, hogyan készít ki egy öreg albérlő néni egy fiatal házaspárt, hogyan válik két szimpatikus fiatalember idegbeteg, mindenre elszánt tettestárssá. Ben Stiller partnere a történetben Drew Barrymore, aki időnként elhomályosítja a nem élete legjobb formáját hozó színészt. Stiller mintha nem találná a konvencionális vígjátékoz illő dikciót, játéka színtelenebb a szokottnál. Ezzel szemben Barrymore vérbő komikának bizonyul: vicces, hebrencs, és jól áll neki a hollywoodi színésznőknél szokatlan túlsúly.

A film lényege a folyamatos fokozás: a vénasszony egyre durvább módszerekkel próbálja kiborítani a fiatalokat, ők pedig egyre elszántabban és gátlástalanabbul vágnak vissza. A harc kellékei közé tartozik a megnyitott gázcsap, a halált hozó influenzavírus, a tőr és a szigonypuska. Legjobb pillanataiban a történet áthajol abszurdba. Stiller ilyenkor erőre kap: vicsorogva, hülye pofákat vágva vergődik a képtelenségek áradatában. Miután DeVito és csapata minden ziccert lecsapott, még búcsúzóul csavarint egyet a sztori végén, aztán jöhet a lámpagyújtás. Barrymore kedves esetlensége, Stiller kiguvadó szeme, a jópofa animáció a film elején – pár nap múlva már csak ennyire emlékszel. Aztán már ennyire se. Csak arra, hogy láttál egy korrektül összerakott, közepes vígjátékot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/02 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1785