KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ottó, az orrszarvú

Kovács András Bálint

 

Ottó, jóllehet sárga és három szarva van, mégis igazi orrszarvú. Topper, az angyali szépségű dán kisfiú rajzolta a szobája falára egy varázsceruzával, amellyel, ha valamit lerajzolnak, az megelevenedik. Nem kis galibát okoz Ottó a kis halászfalu kocsmájának emeletén, de a derék falusiak dicséretére legyen mondva, ezt egy cseppet sem bánják. Nem csoda, hisz ebben a faluban mindenki lökött egy kicsit, kivéve a gyerekeket, akik ettől némiképpen magányosnak is érzik magukat. Még jó, hogy ott a varázsceruza, amellyel sakkban tudják tartani a bugyuta és olykor durva felnőtteket. A film, számos mulattató epizódja ellenére, mégis szomorkás egy kicsit. A történet középpontjában az áll, hogy Topper hazavárja tengerész papáját, aki ugyan mindennap ajándékokat küldözget neki a távolból, de ettől a kisfiú még mindig magányos: anyukája nincs (nem tudjuk, hol van), apukája pedig ki tudja mikor jön meg. Egyetlen barátja Viggo, egy vörös hajú kisfiú, de Viggo családjában sincs nyugalom: apukája ugyancsak gonosz pára. A film már-már abszurdba hajló jelenetekkel ecseteli, ahogy a két kisfiú kénytelen kijátszani az ostoba és otromba felnőtteket. Nem is segít ezen a hülye világon más, mint a varázsceruza, amelyet a történet végén, amikor a papa már Toppert is magával viszi, a kisfiú mentőövként kidob a partra Viggónak.

Bájos gyerekfilm az Ottó, az orrszarvú, és néha meghökkentő eseményfordulatai határozottan az abszurd iránti érzékről tesznek tanúságot, melyet a rendező nyilván komolyabb műfajokban is kamatoztatni tudna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/05 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5831