KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Visszajelzés

Dániel Ferenc

 

Problémaérzékeny alkotók dolgoznak a Lenfilm-stúdióban: szinte azon frissiben vitték szalagra Gelman új – az 1977-es esztendő szovjet színházi életét megmozgató színdarabját. Pontosabban fogalmazva: ipari-moralitás drámáját. Ez a mozgóképi változat kitűnő színészeknek biztosít feszes kamarajáték-lehetőséget – és még egy előny: a kópiákkal eljuttathatják a dráma üzenetét távoli építkezések kis vetítőtermeibe, hogy vitára ösztökéljen; netán jobb belátásra bírjon karriervágytól hajtott építésvezetőket is. A Visszajelzés mégsem igazi film; bármennyire is hajlok e kifejezésforma legtágabb értelmezésére.

Novoburinszk a moralitás költött színtere. Néhány külső kép elkapkodott látványa igazolja csak, hogy itt kombinát épül; létfontosságú: ahonnan majd termékek, alapanyagok áradnak más fontos kombinátokba, gyárakba. Novoburinszkban is van beruházási mizéria, feszített terv, előrehozott határidő; van alsó-, közép- és felsőszintű gazdaságirányítás, pártvezetés – jól ismert ipari csatatér ez, egyszersmind embert próbáló erkölcsi küzdőtér.

Kinek a morálja méretik meg? Elsőül Szakuliné, az újdonsült és harminckilenc évesen is fiatalnak titulált párttitkáré. Az ő lovagi feladata harcolni a látványos, ámde rövid távú félsikerek ellen. Küzdeni a technológiai józanságért. Tárán lebeg Nurkov építésvezető lelkiismerete is, akitől éppenhogy azt várják felettesei: rátermettségét mutatványokkal bizonyítsa (kerüljön akár kidobott milliókba). És vizsgáznak mind a többiek: a helyezkedők, basáskodók, atyai fölöttesek, elnémítottak, tisztességesek, bárdolatlan karrieristák.

Mire a filmvita végén a felettes KB, igazságot téve, a józanabb s kisebbik rossz mellett dönt, szinte csömörlésig jóllakunk az erkölcsi magatartások mozzanataival; elegünk van a tárgyalótermekből, hivatali dolgozószobákból. Ellenőrizhető adatok, betekintés híján már-már kétkedve nézünk jókra, rosszakra egyaránt. S szeretnénk amúgy istenigazából belelátni végre az építkezés tervdokumentációjába, ütemezésébe, a munkanaplókba, az anyagforgatásba. Magyarán: szeretnénk végre látni egy dokumentumfilmet, amely ábrázol, nem moralizál. Bizonyító erejű képekben írván le, hogy valójában mitől függ millióink herdálása; ahelyett, hogy lebonyolítanának egy ügyet, létesítenének valamit az építészeti és közgazdasági törvényszerűségek szakszerű adaptálásával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1979/10 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8127