KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/október
• Koltai Tamás: Jancsó-breviárium
• N. N.: Jancsó Miklós játékfilmjei
PRO ÉS KONTRA
• Melocco Miklós: Képhalmaz
• Ciment Michel: Jancsó barbár „Rapszódiája”

• Faragó Vilmos: Könycsepp az óhazáért Magyarok a prérin
• Illés Endre: Solitaire és solidaire Az Őszi szonátáról
• Eörsi István: Kérdezők és kérdezettek Térmetszés
• Kaján Tibor: Vukotić a gondolatrajzoló A játék
• Ablonczy László: Ne feledkezzünk meg a szellemi energiákról sem... Beszélgetés Föld Ottóval, a MAFILM igazgatójával
• Gambetti Giacomo: A 77 éves elsőfilmes Római beszélgetés Cesare Zavattinival
• Szalai Györgyi: Ki ismeri Fekete Pétert? Fekete Péter
• Hankiss Elemér: Mit csinálna Maigret Kaliforniában?
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Viva filmművészet! Moszkva
• N. N.: A XI. moszkvai nemzetközi filmfesztivál díjai
• Matos Lajos: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Jerney Judit: Kinoszauruszok és vad macskák Sci-fi fesztivál, Trieszt
• Rózsa János: Díjözön az Arénában Pula

• Gaál István: A római filmfőiskolán Egy vendégtanár jegyzetfüzetéből
• Kristó Nagy István: Disney világa
KÖNYV
• Hámori Ottó: Eleven filmtörténet
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Az első kísértés
• Dániel Ferenc: Gyere, igazodj el
• Gervai András: Az asszony is ember
• Schéry András: Vendégek vadnyugaton
• Loránd Gábor: Szótagrejtvény
• Dániel Ferenc: Visszajelzés
• Fekete Ibolya: A kétbalkezes és az örömlány
• Zalán Vince: Nem féj a feje a harkálynak
• Báron György: A busz
TELEVÍZÓ
• Miklós Pál: Pusztuló műemlékeink nyomában
• Rozgonyi Iván: A dialógustól balra Beszélgetés Bornyi Gyula tévéoperatőrrel
• Békés Tamás: A képernyő – holnap
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Argo 2

Kovács Bálint

Argo 2 – magyar, 2015. Rendezte: Árpa Attila. Írta: Huszár Péter, Trunkó Bence és Árpa Attila. Kép: Christoph Vitt. Zene: Czomba Imre. Szereplők: Kovács Lajos (Tibi), Scherer Péter (Bodri), Bicskey Lukács (Psycho), Kiss József (Tyson), Kulka János. Gyártó: Argo 2. Forgalmazó: InterCom. 95 perc.

Az Argo óta 11 év telt, és az évfordulót a rendező Árpa Attila díszdobozos DVD-kiadásnál nagyobb szabásúan ünnepelte meg: egy az egyben leforgatta újra a filmet. Kérdéses, hogy a rajongók kielégítése mennyit ad hozzá a film értékéhez, és az új ötletek szinte teljes hiánya mennyit von le belőle, de az tény, hogy az Argo 2 cselekményének váza megegyezik az Argóéval: összekülönböznek a külföldi, high-tech megbízók és a suttyó kivitelezők, egy rejtélyes ősi tárgyat kell elrabolni, Balog Tibiéknek egy „tudós” segít, és a felek végül a pusztaságban csapnak össze. Az újításvágyat felváltja a kiégett nagyiparosokra jellemző kockázatkerülés – az első részben fejbelőtt figura is feltámad, sőt még a ruhadarabok is azonosak maradnak. Így a filmből műfaji értelemben kivész minden izgalom, pedig ez még egy „közönségfilmnél” sem törvényszerű. Árpa tiszteleghetne a számtalan film előtt, amely hatott rá, ehelyett kikacsintás nélkül átemeli és sajátjaként tálalja mások leleményeit; játszhatna a paródia kérdésével, de erre mindössze egy utalást tesz (elakad a hollywoodias zene, amikor a diadalmas Tibi előtt elromlik az automata ajtó), máskor pedig halálosan komolyan veszi a komolyan vehetetlent – nem úgy, mint nemrég a Fekete leves, ami önreflexiói révén erényt tudott kovácsolni sutaságaiból.

Igényesség így kizárólag technikai értelemben jellemző a filmre: a vágások, a zenehasználat, a látvány filmszerűek, persze csak ha a bántóan amatőr első rész a viszonyítási alap; de azért sosem látjuk egy snitten a lövést és a robbanást. A káposztaként újramelegített sztori másodszor is épp annyira fogyasztható, mint először, bár ezúttal feltűnő, hogy míg minden kifigurázott csoportnak egy-két mondattal szúrnak oda, addig a cigányságot végig a rasszista sztereotípiáknak maximálisan megfelelően alázzák. Ez pedig még egy vállaltan suttyó filmben is túl nagy ár túl kevés nevetésért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12268