KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
   1995/október
KRÓNIKA
• Pintér Judit: Nanni Loy (1925-1995)
MAGYAR FILM
• Peternák Miklós: A titán és a szirén Bódy Gábor: Írások a hagyatékból
• Bódy Gábor: A titán és a szirén Írások a hagyatékból
• Peternák Miklós: A film nem avul Beszélgetés Bódy Gáborral
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Életképek a hátországból Egy film előmunkálatai
• Zsugán István: A hetedik szoba Mészáros Márta új filmjéről

• Bikácsy Gergely: Vízbemerengők, avagy Pirandello levelei Olasz film, anno zero
• Csantavéri Júlia: Szegények mozija Beszélgetés Marco Ferrerivel
• Kozma György: Delírium filmens Leos Carax
1895–1995
• Molnár Gál Péter: A hallgatag bohóc Jacques Tati

• Barna György: Magyar pornó Videopiac
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ebek harmincadján Égi manna
KRITIKA
• Fáber András: Például Proust Ébredés
• Bori Erzsébet: A másik játszik Segítség, csaló!
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Férfiak mélyrepülésben
• Déri Zsolt: Passion Fish
• Harmat György: Kongó
• Báron György: Waterworld
• Takács Ferenc: Az első lovag
• Barotányi Zoltán: Eszelős szerelem
• Barna György: A Lény
• Tamás Amaryllis: A rettenthetetlen
• Hungler Tímea: Az utolsó esély

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az első lovag

Takács Ferenc

„Tuti” témához, ismert, jól bevezetett történethez nyúl a film: Arthur királynak és a kerekasztal lovagjainak borongós dicsősége mindig hálás ügy a filmvásznon, nagyot bukni nemigen lehet vele, ezért három-négy évenként bízvást újra feltehető a futószalagra. Ilyen futószalag-munka Az első lovag is: a jelesebb Arthur-feldolgozások közül sem Boorman Excaliburjának csúfondáros egzisztenciál-filozofikus csavarjaihoz, sem a Monty Python-féle Gyalog-galopp abszurd paródiájához-önparódiájához nem mérhető. Az Arthur-legendárium gazdag szövedékéből szerelem, hűség és hősi halál meséjét szálazza ki magának a rendező: Arthur király, Lancelot és Guinevra szerelmi hármasának bonyodalmait részletezi, miközben más nemigen érdekli, sem a Grál, sem öreg barátunk, Merlin, a nagy varázsló.

Ez a szerelmi szál – a maga naiv, itt-ott csikorgóan bárgyú dialógusaival – az izgalom és idegborzolás klasszikus patronjaival egészül ki: reménytelennek látszó kutyaszorítókat hajszál híján való megmenekülések követnek szakmányban. Közben élvonalbeli színészek – Sean Connery és Richard Gere mellett egy mellékszerepben még Sir John Gielgud is – igyekeznek – ahogy mondani szokás – „életet lehelni” a papirosfigurákba; nem sok sikerrel.

Azaz felnőtteknek készült, voltaképpen serdületlen gyermekeknek szóló mesés-izgalmas történetet láttunk, gusztusos képeskönyvet, benne – hogy meg ne feledkezzünk a film talán egyetlen erényéről – remek vívásokkal és igen hatásosan megcsinált csatajelenetekkel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=979