KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Szilágyi Ákos: Alekszandr Trosin (1942–2008)
• S. A. : Kateřina Pošová (1930–2008)
PÁRIZS '68
• Ádám Péter: A forradalom illuzionistái
• Kovács András Bálint: Mozipravda Godard ’68
• Jancsó Miklós: Zsebünkben a bölcsek köve
BÓDY GÁBOR
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 1. rész
KEN RUSSELL
• Takács Ferenc: A megfilmesített filmgyűlölő D. H. Lawrence a moziban
BACSÓ PÉTER
• Muhi Klára: Rendszerek és bűnbakok Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Báron György: Te rongyos élet... Bacsókönyv
INDIANA JONES
• Beregi Tamás: A régész, aki kalandor volt Indiana Jones visszatért
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Arcjáték Futball a tévében
• Deák Dániel: Leértékelt sorsok Az igazság ára
FESZTIVÁL
• Nóvé Béla: Színpompás szürke fény Tampere
• Kemény György: Képdzsungel Minden mozi!
• Andor Tamás: Tehenek az olajmezőn Dialektus 2008
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Fényes kövek Shine a Light
• Csillag Márton: Rókabőr Kis Vuk
MOZI
• Kolozsi László: Párizs, szeretlek…
• Vajda Judit: A másik Boleyn lány
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer
• Teszár Dávid: Cyborg vagyok, amúgy minden oké
• Donáth Mirjam: Karamell
• Pápai Zsolt: Erőszakik
• Schreiber András: Gyilkosság online
• Kovács Marcell: Vasember
• Varró Attila: Totál Turbó
DVD
• Csillag Márton: Ó, testvér, merre visz utad?
• Alföldi Nóra: Nulladik óra
• Klág Dávid: Halott férfi nem hord zakót
• Pápai Zsolt: Csalók

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ó, testvér, merre visz utad?

Csillag Márton

O Brother, Where Are Thou? – amerikai, 2000. Rendezte: Joel Coen és Ethan Coen. Szereplők: George Clooney, John Turturro, John Goodman, Holly Hunter. Forgalmazó: Caesar Film International. 107 perc.

 

A világszintű ismertséget és akadémiai elismerést hozó Fargo és a szinte azonnal kultfilm-státuszba emelkedő A nagy Lebowski után a Coen testvérek váratlan fordulattal visszatértek a merészebb műfaji kísérletek és nosztalgikus filmes idézetek világához, és egy történet erejéig hanyagolták a dramaturgiai fogások célelvű, azonnali – és visszafordíthatatlan – hatást eredményező használatát. Az Ó, testvér… ugyanis közvetlen elődei direkt klisé- és zsánerjátékaival szemben az egész történetet elemeli a valóság talajáról: a világválság sújtotta amerikai délvidékre ülteti át Homérosz Odüsszeiáját, és farag belőle filmes és mitológiai utalásokkal tűzdelt, country-zenével és ízes dialektussal kísért road movie-t. A kizárólag konkrét filmes idézetekből építkező A nagy ugrás (1994) után nem meglepő, hogy az alkotók egész történetet szentelnek az allegóriának, ráadásul ezt újfent kiváló technikai felkészültséggel (ez az első, teljes egészében digitálisan fényelt hollywoodi film) és ismét részben Preston Sturges ihletésére teszik. A film címe ugyanis Sturges klasszikusából, a Sullivan utazásaiból származik, melynek filmrendező főhőse ezzel a névvel akarja illetni nagyívű szociodrámáját a munkanélküliség és éhínség sújtotta vidékről, de persze a film sosem készül el, Sullivan pedig végül egy fegyenctelepen találja magát.

A két szökött rabtársával egy elásott kincs után kutató Everett McGill (George Clooney) a homéroszi mű számos kitüntetett szereplőjének délvidéki megfelelőjébe belebotlik, gyakran be is húzzák őket a csőbe, ám az epikus utazás végén minden jóra fordul, és az alkotók az alaposság derűs élvezetével varrják el a dramaturgiai szálakat. Számtalan korábbi – és későbbi – zsánerkísérletük közül az Ó, testvér… súlytalanságával, a szellős műfaji korlátokon belüli csapongásával emelkedik ki – mindez a könnyedség azonban a 2000-es amerikai elnökválasztás árnyékában (a történet politikai felhangjai miatt) inkább nevezhető demokráciakritikának, mint olcsó mókázásnak, hiszen Everett McGill odüsszeiája valójában emberi dolgokról, az élet és a halál kérdéseiről szól.

Extrák: Előzetesek, egy videóklip, soványka interjúk és egy werkfilmnek nevezett riportfüzér mellett egy hasznos és érdekes kisfilm is szerepel a lemezen a digitális utómunka természetéről.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9396