KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Szilágyi Ákos: Alekszandr Trosin (1942–2008)
• S. A. : Kateřina Pošová (1930–2008)
PÁRIZS '68
• Ádám Péter: A forradalom illuzionistái
• Kovács András Bálint: Mozipravda Godard ’68
• Jancsó Miklós: Zsebünkben a bölcsek köve
BÓDY GÁBOR
• Forgách András: Sötét angyal Kerekasztal-beszélgetés Bódy Gáborról – 1. rész
KEN RUSSELL
• Takács Ferenc: A megfilmesített filmgyűlölő D. H. Lawrence a moziban
BACSÓ PÉTER
• Muhi Klára: Rendszerek és bűnbakok Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Báron György: Te rongyos élet... Bacsókönyv
INDIANA JONES
• Beregi Tamás: A régész, aki kalandor volt Indiana Jones visszatért
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Arcjáték Futball a tévében
• Deák Dániel: Leértékelt sorsok Az igazság ára
FESZTIVÁL
• Nóvé Béla: Színpompás szürke fény Tampere
• Kemény György: Képdzsungel Minden mozi!
• Andor Tamás: Tehenek az olajmezőn Dialektus 2008
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Fényes kövek Shine a Light
• Csillag Márton: Rókabőr Kis Vuk
MOZI
• Kolozsi László: Párizs, szeretlek…
• Vajda Judit: A másik Boleyn lány
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer
• Teszár Dávid: Cyborg vagyok, amúgy minden oké
• Donáth Mirjam: Karamell
• Pápai Zsolt: Erőszakik
• Schreiber András: Gyilkosság online
• Kovács Marcell: Vasember
• Varró Attila: Totál Turbó
DVD
• Csillag Márton: Ó, testvér, merre visz utad?
• Alföldi Nóra: Nulladik óra
• Klág Dávid: Halott férfi nem hord zakót
• Pápai Zsolt: Csalók

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Totál Turbó

Varró Attila

Speed Racer – amerikai, 2008. Rendezte és írta: Tatsuo Yoshida mangájából Andy Wachowski és Larry Wachowski. Kép: David Tattersall. Zene: Michael Giacchino. Szereplők: Emile Hirsch (Speed), Christina Ricci (Trixie), Scott Porter (Rex Racer), Matthew Fox (Racer X), John Goodman (Pops). Gyártó: Warner Bros / Silver Pictures. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 120 perc.

 

Talán érthetetlennek tűnhet, hogy az ezredfordulós Hollywoodban régóta esedékes első élőszereplős anime-remake miképpen juthatott egy bő negyven éves matiné-sorozatnak, olyan rangos vetélytársakat megelőzve, mint az Akira, a Battle Angel Alita vagy a Páncélba zárt szellem. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Yoshida Tetsuo (Casshern) klasszikus mangájából 1967-ben készült tévészéria hajdanán az anime legjelentősebb nagykövetének számított az Egyesült Államokban – ahol sok tízezer játékautónak biztosított stabil helyet a gyerekszobákban, és komoly kult-státusszal bír a manapság vállalati vezérigazgató korban járó hajdani rajongótábor révén –, nos máris elismerő bólintással jutalmazhatjuk a piacérzékenységéről elhíresült Wachowski testvérpárost az okos választásért.

Az autóversenyzésből élő Racer-család ifjú bajnokának változatos küzdelmeit a versenypályákon és a korrupt iparmágnásokkal a színfalak mögött a Wachowski fivérek az alapmangához méltó célirányossággal, lendülettel és akcióbőséggel feszítették koherens történetkeretbe, precíz flashbackekkel és szikár átkötésekkel kiváltva a mai comics-filmeken sajnálatos módon eluralkodó epikus dagályt (Batman Begins, Hulk). A versenyopusz elsődleges érdeme azonban nem a legendás Corman-féle hajszafilmeket (Death Race 2000) megszégyenítő dinamikája vagy a japán műfajtársakból (Neo-Tokyo, Cyberformula GPX) ismerős retro-future dizájn pompája, hanem az az egyedülálló látványvilág, amelyben a greenscreen és a digitális technika segítségével nem csak a jellegzetes sebességvonalakat és tempóváltásokat sikerült élőszereplős kontextusba átültetni az anime sajátságai közül, de egymásra préselt képsíkjaival a rajzfilmkép rétegzettsége is visszaköszön a szélesvászonról. A Totál turbó a következő lépés azon a stiláris kalandtúrán, ami képregény és élőfilm határsávjában zajlik az utóbbi néhány évben: kockáin mintha csak Tim Burton egy színpompás Grand Prix-flipperben álmodta volna újra a 300 képi világát.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9395