KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/október
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Michel Serrault (1928–2007)
BERGMAN
• Kovács András Bálint: A lélek mélyéről Ingmar Bergman
• Sopsits Árpád: Ellenkező előjelű ikerpárok Bergman – Antonioni
ANTONIONI
• N. N.: Michelangelo Antonioni játékfilmjei
• Jancsó Miklós: A Mester lebegve érkezik Michelangelo Antonioni
• Vágvölgyi B. András: Antonioni Amerikája Zabriskie Point
MIYAZAKI
• Teszár Dávid: A repülés művészete Hayao Miyazaki
• Géczi Zoltán: Tokiói keresztapák A Studio Ghibli története
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Háttérvetítések Karlovy Vary
• Baski Sándor: Régi táj új ecsettel Russia Rulez
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A lelassult forradalom Formabontók
• Palotai János: Átrajzolók Tóth György fotografikái
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Box humana Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: Brókerarcok Overnight
• Barotányi Zoltán: Port a porhoz Zuhanórepülés
• Kolozsi László: Manysi vadász a szív Farkas
• Dániel Ferenc: Jiři Menzel kései cunamija Őfelsége pincére voltam
• Turcsányi Sándor: Villák proletárjai, egyesüljetek! Őszi kertek
• Takács Ferenc: Ártéri dagály Tideland
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Este
• Vincze Teréz: Drágaságom
• Kolozsi László: Törésteszt
• Vajda Judit: Felkoppintva
• Géczi Zoltán: Száműzöttek
• Parádi Orsolya: Ízlések és pofonok
• Tüske Zsuzsanna: Mr. Brooks
• Varró Attila: Csillagpor
DVD
• Pápai Zsolt: Betörő az albérlőm
• Tosoki Gyula: Hósüti
• Klág Dávid: Idiokrácia – Hülyék paradicsoma
• Varró Attila: Kwaidan

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kwaidan

Varró Attila

Kaidan – japán, 1964. Rendezte: Kobayashi Masaki. Szereplők: Nakadai Tatsuya, Nakamura Katsuo, Shimura Takashi. Forgalamzó: Feinimpex – SoundCard kft. 183 perc.

 

A modern horror a hatvanas évek nyitányán jóformán egyet jelentett a gótikus örökséget színpompás, szélesvásznú köntösbe bújtató szürreál-víziókkal, legyen szó a trash-mogul Roger Corman kifinomult Poe-adaptációiról, Mario Bava itáliai mestermunkáiról vagy Kobayashi Masaki legendás Kwaidanjáról, ami mai napig a japán kísértetfilm etalonjának számít. A négy önálló epizód Lafcadio Hearn századfordulós népmesegyűjtő és szépíró 1904-es antológiájából származik, köztük több kanonizált szellemmesével, mint a megfagyott lelkekre vadászó Hóasszony, a szerelmét hazaváró örökifjú feleség vagy a holtaknak éneklő dalnok története – közös jegyet kerettematikájukon túl mindössze erős reflexiójuk jelent a mesemondásra: mintha csak egy prózaíró kurzusterv pontjait énekelnék meg a japán fonókban, a valóság–fikció viszonyától a narrátor szerepén át a nyitott befejezés kérdéséig.

A Kwaidan kísérteteposza hasonló szerepet tölt be Kobayashi életművében, mint az Onibaba–Kuroneko rémpárosa Kaneto Shindo pályáján: egyfajta látványos határátlépés a rögrealizmus szigorú külvilágából az erősen stilizált látomások lélekbirodalmába. Színpadszerű Technicolor-expresszionizmusa fényjátékaival, geometrikus tértagolásával és Toru Takemitsu minimalista kísérőzenéjével intenzív szubjektivitású, ugyanakkor végletekig absztrahált olvasatát kínálja a hagyományos rémfolklórnak, merészen szakítva a korábbi társadalmi elkötelezetségű objektivitással. Kobayashi remekműve jegesen izzó stílusbravúr és vaskos zsánerenciklopédia, egyszerre Ur-szövege a manapság divatos J-horror trendnek (lásd megelevenedő tükörképek, fekete hajzuhatag) és gazdag forrása a nyolcvanas évek neobarokkjának, amelyből többek közt olyan alkotásokhoz merítettek, mint az Álmok, a Párnakönyv vagy az – akár minimálverziójának is tekinthető – Ragyogás.

Extrák: az Eureka kiváló Masters of Cinema-kiadása (elsőként az eredeti három órás hosszal!) botrányos formában kerül a magyar közönség elé: a 2.5:1-es eredeti képformátum anamorf torzítású 16:9-es arányban szerepel a lemezen, a magyar felirat pedig több helyen angolra vált.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9154