KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/október
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Michel Serrault (1928–2007)
BERGMAN
• Kovács András Bálint: A lélek mélyéről Ingmar Bergman
• Sopsits Árpád: Ellenkező előjelű ikerpárok Bergman – Antonioni
ANTONIONI
• N. N.: Michelangelo Antonioni játékfilmjei
• Jancsó Miklós: A Mester lebegve érkezik Michelangelo Antonioni
• Vágvölgyi B. András: Antonioni Amerikája Zabriskie Point
MIYAZAKI
• Teszár Dávid: A repülés művészete Hayao Miyazaki
• Géczi Zoltán: Tokiói keresztapák A Studio Ghibli története
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Háttérvetítések Karlovy Vary
• Baski Sándor: Régi táj új ecsettel Russia Rulez
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A lelassult forradalom Formabontók
• Palotai János: Átrajzolók Tóth György fotografikái
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Box humana Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: Brókerarcok Overnight
• Barotányi Zoltán: Port a porhoz Zuhanórepülés
• Kolozsi László: Manysi vadász a szív Farkas
• Dániel Ferenc: Jiři Menzel kései cunamija Őfelsége pincére voltam
• Turcsányi Sándor: Villák proletárjai, egyesüljetek! Őszi kertek
• Takács Ferenc: Ártéri dagály Tideland
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Este
• Vincze Teréz: Drágaságom
• Kolozsi László: Törésteszt
• Vajda Judit: Felkoppintva
• Géczi Zoltán: Száműzöttek
• Parádi Orsolya: Ízlések és pofonok
• Tüske Zsuzsanna: Mr. Brooks
• Varró Attila: Csillagpor
DVD
• Pápai Zsolt: Betörő az albérlőm
• Tosoki Gyula: Hósüti
• Klág Dávid: Idiokrácia – Hülyék paradicsoma
• Varró Attila: Kwaidan

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mr. Brooks

Tüske Zsuzsanna

Mr. Brooks – amerikai, 2007. Rendezte: Bruce A. Evans. Írta: Raynold Gideon és Bruce A. Evans. Kép: John Lindley. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Kevin Costner (Brooks), Demi Moore (Atwood), William Hurt (Marshall), Dane Cook (Smith), Danielle Panabaker (Jane). Gyártó: MGM / Element Films / Tig Productions / Eden Rock Media. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 120 perc.

 

Hollywoodban nem újkeletű az az alaptörténet, amelyben a társadalom megbecsült tagja küzd saját sötét énjével. A legősibb példa természetesen Dr. Jekyll esete, aki jól ismert árnyoldalának köszönhetően előkelő helyet szerzett magának a hírhedt sorozatgyilkosok panoptikumában, valamint a filmtörténet legfoglalkoztatottabb figuráinak körében.

Mr. Brooks története is erre a klasszikus ötletre épül: az Év Emberéről, a bőkezű adományozóról és mintaszerű családapáról senki nem sejti, hogy gyenge pillanataiban nejlonba csomagolt pisztolyával éjszakai portyákon elégíti ki művészi módon végrehajtott gyilkosságok iránti függőségét. Személyével leginkább egy másik kifinomult doktor, név szerint Hannibal Lecter hozható párhuzamba. Mr. Brooks ugyan nem fogyasztja el áldozatait, mégis valódi ínyenc, zseniális elme – ám esetében el kell tekintenünk a Hopkins-féle manírkészlettől, helyette kapunk egy furcsa vegyespárost az azonosulási pontként szolgáló, emberien esendő Kevin Costnerből és a mindig fanyar, hidegfejű William Hurtből. A párhuzamokat erősítendő, a gyilkosságok megoldásához (akárcsak annak idején Clarice Starlingnál) egy traumatikus apa-lány kapcsolattól megkeményedett nyomozónő jut legközelebb, aki hamar felkelti a lelki motivációkra fogékony gyilkos érdeklődését – ettől kezdve a bábjátékos a nő személyes problémáit is gondozásába veszi. Ráadásul a nyomozónőre ez esetben is vár még egy másik sorozatgyilkos kézre kerítése, miközben Mr. Brooksra is dupla teher hárul: leszerelni a bizonyítékokkal zsaroló hobbifotóst és eloszlatni a családi ház fölött sorakozó, vésztjósló, sötét felhőket.

Bruce A. Evans filmje maga is kétarcú: egyfelől fordulatos, sötét tónusú thriller, másrészt súlyos titkokkal és tragédiákkal övezett dráma, amely összetett cselekményszerkezetével és lírai hangvételével friss vonásokat fest a klasszikus, ám kissé már megfáradt Jekyll és Hyde-arcra.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9149