KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/október
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Michel Serrault (1928–2007)
BERGMAN
• Kovács András Bálint: A lélek mélyéről Ingmar Bergman
• Sopsits Árpád: Ellenkező előjelű ikerpárok Bergman – Antonioni
ANTONIONI
• N. N.: Michelangelo Antonioni játékfilmjei
• Jancsó Miklós: A Mester lebegve érkezik Michelangelo Antonioni
• Vágvölgyi B. András: Antonioni Amerikája Zabriskie Point
MIYAZAKI
• Teszár Dávid: A repülés művészete Hayao Miyazaki
• Géczi Zoltán: Tokiói keresztapák A Studio Ghibli története
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Háttérvetítések Karlovy Vary
• Baski Sándor: Régi táj új ecsettel Russia Rulez
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A lelassult forradalom Formabontók
• Palotai János: Átrajzolók Tóth György fotografikái
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Box humana Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: Brókerarcok Overnight
• Barotányi Zoltán: Port a porhoz Zuhanórepülés
• Kolozsi László: Manysi vadász a szív Farkas
• Dániel Ferenc: Jiři Menzel kései cunamija Őfelsége pincére voltam
• Turcsányi Sándor: Villák proletárjai, egyesüljetek! Őszi kertek
• Takács Ferenc: Ártéri dagály Tideland
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Este
• Vincze Teréz: Drágaságom
• Kolozsi László: Törésteszt
• Vajda Judit: Felkoppintva
• Géczi Zoltán: Száműzöttek
• Parádi Orsolya: Ízlések és pofonok
• Tüske Zsuzsanna: Mr. Brooks
• Varró Attila: Csillagpor
DVD
• Pápai Zsolt: Betörő az albérlőm
• Tosoki Gyula: Hósüti
• Klág Dávid: Idiokrácia – Hülyék paradicsoma
• Varró Attila: Kwaidan

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Este

Vízer Balázs

Evening – amerikai, 2007. Rendezte: Koltai Lajos. Írta: Susan Minot regényéből Michael Cunningham. Kép: Pados Gyula. Zene: Jan A. P. Katzmarek. Szereplők: Claire Danes (Ann), Vanessa Redgrave (Ann), Toni Colette (Nina), Patrick Wilson (Harris), Natasha Richardson (Constance). Gyártó: Hart-Sharp Entertainment. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 117 perc.

 

Egy operatőrből lett rendező számára két megközelítés kínálkozik leginkább: vagy sodró lendületű történelmi tablót készít, vagy intim megvilágítású, veretes családi drámát. Koltai Lajos számára az előbbi a Sorstalanság volt, az utóbbi pedig a patinás Este volna.

Valójában túlzott leegyszerűsítés az operatőr-rendező megjelölés, de nyilvánvalóan feltételez egy igen erős vizuális szemléletmódot és némi történetmesélői bizonytalanságot: nem véletlen, hogy Koltai mindkét munkája erős irodalmi pedigrével dicsekedhet több százezernyi olvasónak – őket szokás beépített közönségnek hívni. Az Este – amely már egyértelműen nem a magyar és nemzetközi közönségnek, hanem az észak-amerikai nézőknek szól – a nálunk szinte ismeretlen Susan Minot 1998-es berstselleréből készült, a forgatókönyvíró pedig az eredeti szerző mellett az Órákat is jegyző Michael Cunningham volt. Kettőjük együttműködése ismét csak két dolgot garantál: erős többgenerációs női szereplőgárdát és párhuzamos idősíkokat. És valóban, Hollywood nagyasszonyai egymás sarkát tapossák a stábban, olyannyira, hogy még az egymással könnyen keverhető Glenn Close és Meryl Streep is feltűnik (igaz, a Kísértetházban már szerepeltek együtt) – a történet két szála pedig két generációt választ el időben. Az egyik oldalon a fiatal Annt követhetjük nyomon 1954-ben (Claire Danes), amint legjobb barátnője esküvőjén beleszeret annak volt szeretőjébe, majd 1998-ban, a halálos ágyán láthatjuk újra (Vanessa Redgrave), amint megosztja élete tragikus titkát két lányával (Toni Collette és Natasha Richardson), akik maguk is zűrös magánéletet tudhatnak hátuk mögött. Így aztán majdnem két órában alapos leckét kaphatunk a halandóságról és az elszalasztott lehetőségről, a megbánásról és a megbocsátásról – kizárólag női szemmel nézve.

Koltai mindent pontosan és tetszetősen adagol, a két idősík közti váltást is mintha percre mérték volna ki, a szín és a fényválasztás is közérthető (sőt gyakorlatilag a film meghatározója!), az erős női karakterek pedig biztosan tartják kézben a cselekményt. Vagyis az Este presztízsfilm, arra hivatott, hogy megmutassa, mit tud kezdeni a rendező a rendelkezésére bocsátott drága és első osztályú anyaggal – mint ilyen, szép, míves munka, bár nem tartogat meglepetéseket sem a dramaturgiában, sem alakításaiban, sem ábrázolásában. Talán Koltai következő munkája, a Tibor Fischer regényéből készült A béka segge alatt valamivel merészebb lesz.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9143