KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/október
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: Michel Serrault (1928–2007)
BERGMAN
• Kovács András Bálint: A lélek mélyéről Ingmar Bergman
• Sopsits Árpád: Ellenkező előjelű ikerpárok Bergman – Antonioni
ANTONIONI
• N. N.: Michelangelo Antonioni játékfilmjei
• Jancsó Miklós: A Mester lebegve érkezik Michelangelo Antonioni
• Vágvölgyi B. András: Antonioni Amerikája Zabriskie Point
MIYAZAKI
• Teszár Dávid: A repülés művészete Hayao Miyazaki
• Géczi Zoltán: Tokiói keresztapák A Studio Ghibli története
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Háttérvetítések Karlovy Vary
• Baski Sándor: Régi táj új ecsettel Russia Rulez
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A lelassult forradalom Formabontók
• Palotai János: Átrajzolók Tóth György fotografikái
TELEVÍZÓ
• Schubert Gusztáv: Box humana Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: Brókerarcok Overnight
• Barotányi Zoltán: Port a porhoz Zuhanórepülés
• Kolozsi László: Manysi vadász a szív Farkas
• Dániel Ferenc: Jiři Menzel kései cunamija Őfelsége pincére voltam
• Turcsányi Sándor: Villák proletárjai, egyesüljetek! Őszi kertek
• Takács Ferenc: Ártéri dagály Tideland
LÁTTUK MÉG
• Vízer Balázs: Este
• Vincze Teréz: Drágaságom
• Kolozsi László: Törésteszt
• Vajda Judit: Felkoppintva
• Géczi Zoltán: Száműzöttek
• Parádi Orsolya: Ízlések és pofonok
• Tüske Zsuzsanna: Mr. Brooks
• Varró Attila: Csillagpor
DVD
• Pápai Zsolt: Betörő az albérlőm
• Tosoki Gyula: Hósüti
• Klág Dávid: Idiokrácia – Hülyék paradicsoma
• Varró Attila: Kwaidan

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Felkoppintva

Vajda Judit

Knocked Up – amerikai, 2007. Rendezte és írta: Judd Apatow. Kép: Eric Alan Edwards. Zene: Joe Henry. Szereplők: Seth Rogen (Ben), Katherine Heigl (Alison), Paul Rudd (Pete), Leslie Mann (Debbie), Jason Segel (Jason). Gyártó: Universal Pictures / Apatow Productions. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 129 perc.

 

Előző, bemutatkozó nagyjátékfilmjében az addig forgatókönyvíróként és producerként tevékenykedő Judd Apatow főként szokatlan témaválasztásával (40 éves szűz) és bizarr fordulataival hívta fel magára a figyelmet (ez utóbbiak elsősorban a csodabogár hősökhöz kapcsolódtak, de jó példa rá a pszichedelikus zárlat is). A szokatlanságot és a bizarrt második művében az alkotó nem tartotta meg, inkább a lehető leghétköznapibb kiindulópontot vette alapul: egy részeg éjszakán a fiatal és sikeres riporter, Alison szexuális kalandba keveredik a semmirekellő, munkanélküli, tohonya (bármeddig lehetne folytatni) Bennel, akire józan állapotban rá sem nézne. Az esemény eredménye egy senki által sem kívánt terhesség lesz – és az, hogy hőseinknek végérvényesen fel kell nőniük.

A vígjátéki helyzeteket és a karakterek különbözőségéből adódó poénlehetőségeket a Felkoppintva ugyan bőséggel kiaknázza, mégsem lesz az a tipikus térdcsapkodós komédia. Végső soron ugyanis azt követhetjük végig, ahogy két, csak félig felnőtt ember próbál megbarátkozni egymással és az idegen, egyszersmind félelmetes új kihívással, majd szembesül (saját példáján kívül a párhuzamként állított családos Debbie és Pete, a lány nővére és sógora segítségével) a felnőttlét kiábrándító és visszafordíthatatlan állapotával. A filmnek így tagadhatatlanul van egy keserű mellékíze is (bár ezt szerencsére nem sokan veszik észre), hiszen végeredményben Alison és Ben egy kényszerhelyzet miatt kötnek ki egymás mellett – vagy inkább próbálnak egymás mellett kikötni.

Hollywoodi alkotás esetében eleve különös, hogy a szóban forgó darab nem egynemű, és nem sorolható be egyértelműen a vígjáték műfajába – ami még ennél is különösebb, hogy a jelek szerint az amerikai közönségnek mégis tetszik is ez a nagy sztárok nélkül, viszonylag alacsony költségvetéssel készült mű. A Felkoppintva nem várt sikere (nyitó hétvégéjén a film 30 millió dollárt hozott, azóta pedig túl van a 150 millión is) talán azt is jelzi, hogy ez a gyakran gyerekesnek tartott és gyerekként kezelt társadalom – a film hőseivel együtt – végre fel akar nőni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9146