KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/január
• Zoltai Dénes: Opera és film Egy műfaj újjászületése
• Feuer Márta: Hűség és mítosz Orfeusz és Eurydiké
• Balassa Péter: Csakhamar vagy sosem A jövő zenéje a film
• Földényi F. László: Az üdvkeresés terhe Syberberg Parsifalja
• Ludassy Mária: Terror erény nélkül
• Székely Gabriella: Találkozás a porcelánboltban Hülyeség nem akadály
• Fáber András: A befejezetlen műemlék Orson Welles tündöklése és nyomorúsága
• N. N.: Orson Welles filmjei
• Kézdi-Kovács Zsolt: Orson
• Gambetti Giacomo: Túl a melodrámán Francesco Rosi portréjához
• N. N.: Francesco Rosi filmjei
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: A múlt árnyékában Gdańsk
LÁTTUK MÉG
• Bársony Éva: A fal
• Szántó Péter: Vadászkunyhó
• Harmat György: Zűrös hétvége
• Bérczes László: Családi titkok
• Gáti Péter: Szenvedély végszóra
• Baló Júlia: Egy kirándulás képei
• Faragó Zsuzsa: A tenger zamata
• Kapecz Zsuzsa: Hamupipőke
KÖNYV
• Csala Károly: Olasz kismonográfiák
KRÓNIKA
• N. N.: Ado Kyrou halálára

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy kirándulás képei

Baló Júlia

 

„A hazugság is lehet szép, ha nem fejeződik be rögtön” – ez a film legemlékezetesebb gondolata, amelyet a nyolcvannégy éves hölgy közöl, miközben szállodaszobájában reszketeg kézzel elsárgult fényképre hunyorog.

A kép kiszínesedik: fehér térdharisnyás, sárga szalmakalapos, szürke egyenruhába öltözött, vihogó lányok. A III. G. Hátizsákok, tanárnő és a másik, a fiúosztály – tanárral. Völgyvidék, hegygerinc, kék az ég és zöld a fű. Sárgák a mezei virágok, csicsereg a tanárnő, csobognak a pajkos diákok.

A tanár negyvenhat éves, eddig nem volt barátnője, szempillája már nem is lesz, még mindig nem tud rendesen dohányozni: szemébe megy a füst. A tanárnőt csalja a férje. A kamaszördög meg fog bukni. Ilyen és hasonló titkokat tudunk meg nagyon apránként a szereplőktől.

Korabeli lágy zene jelzi a költői ihletettséget.

Semmiféle operatőri bravúr, vagy szerkezeti csavar, netán drámai fordulat: szerény, melankolikus, személyes alkotás, amelyre furcsa módon sem a valóság, sem a fantázia nem telepszik zsarnokként.

„Senki sem maradt hátra, hogy emlékezzen: így a kirándulás örökre feledésbe merül” – végezetül ezt a szomorú paradoxont sóhajtja az emlékező matróna...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/01 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5943