KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: Jean Rouch (1917-2004)

• Schubert Gusztáv: Megváltás a multiplexben Beszélgetés A passióról
• Gelencsér Gábor: Tamás evangéliuma A Passió
• Korcsog Balázs: Kamera a Golgotán Jézus-filmek
• N. N.: Jézus filmen
TELEVÍZÓ
• Rádai Eszter: Öt olcsóbb, mint kettő Beszélgetés Rudi Zoltánnal
MAGYAR MŰHELY
• Vágvölgyi B. András: Magyarország ezerrel Fiatalok a filmszemlén
• Pápai Zsolt: Pixel-piktúra Új képfajták a fiatal magyar filmben
• Gelencsér Gábor: Két bagatell Vizsgafilmek: Gothár, Jeles

• Hahner Péter: Hatlövetű történelem Western: legendák és tények
• N. N.: Sam Peckinpah (1925-1984)
FESZTIVÁL
• Varró Attila: A példabeszéd átka Berlin
• N. N.: Az 54. Berlini Filmfesztivál díjai
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Mégsem kugliztak! Elefánt
• Vaskó Péter: A Fuji kapitánya Zatoichi
• Bori Erzsébet: Zárthelyi Én, te, ő
• Ágfalvi Attila: Megrendezett anarchia Farkasok ideje
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Hős
• Köves Gábor: Csak az a szex
• Köves Gábor: A repülő osztály
• Kovács Marcell: Rocksuli
• Kovács Gellért: Sabado – Esküvői videó
• Vaskó Péter: Starsky és Hutch
• Herpai Gergely: Életeken át
• Csillag Márton: A Macska – Le a kalappal!

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Macska – Le a kalappal!

Csillag Márton

 

Le a kalappal az előtt a szülő előtt, aki a moziból hazatérve meg tudja értetni vacogó fogú gyermekével, hogy esős délutánokon – amikor papa-mama dolgozik és az Orczy téri Chen néni vigyáz rája – egyetlen agresszív kalapos macska sem fog berontani a lakásba. Az angolszász kiskölköket rímbe szedett meséivel mintegy 60 éven keresztül szórakoztató Dr. Seuss 1957-es, körülbelül 1600 szavas szösszenetének friss filmes feldolgozása a szándékolt szerzői hatás ellenkezőjét éri el: a kisközönség saját laposra unott fantáziájának feltárása és bebarangolása helyett kénytelen beérni egy a legmodernebb technikát és kiforrott látványtervezői tudományt prezentáló LSD-trippel. Az azonos szerzőtől kölcsönvett Grincs sikere után természetes, hogy Brian Grazer producer egy újabb promóciós fogkefét akart becsempészni a kisiskolások tisztasági csomagjába, csak arra nem gondolt, hogy 1. épkézláb dramaturgia hiányában a Halálos iramban faltól-falig házi-változata kerekedik a bájos történetből, 2. a macskát alakító Mike Myers játéka megreked valahol az Ózból ismert gyáva oroszlán és Austin Powers karaktere között, 3. a rendezői székbe ülő Bo Welch látványtervező (Ollókezű Edward; Batman visszatér; Men in Black; Vadiúj Vadnyugat) a cselekmény teljes színhelyéből Tim Burtont mímelő, uniformizált habcsókvilágot teremt. Az esős délutánokon otthon unatkozó gyerekeket belső utazásra serkentő mese eleganciája és finom humora a nagy igyekezet és költségvetés hatására tömény akcióba és vulgáris viccekbe fordult, a sztereotip figurák között egyedül a digitális aranyhallal lehet szimpatizálni, a gyomorforgató látványorgián pedig már az ötletes magyar szöveg sem segít. Bocsássatok meg, gyerekek, de ha mindenképpen parázni akartok, inkább nézzétek meg Az idő urait, Seuss bácsit pedig hagyjátok forogni a sírjában!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1921