KönyvGyőrffy Iván: Képpé vált gondolatDerítővásznakSághy Miklós
Győrffy kultúresszéiben az ítélőerő műveltséggel párosul. Győrffy Iván Képpé vált gondolat című kötete az elmúlt években írt filmkritikáit
gyűjti egybe, akárcsak a 2017-ben megjelent, Az élet kísértése című könyve. Egy naprakész, a művek aktuális
bemutatásához kötődő műfajjal kapcsolatban óhatatlanul felmerül a kérdés, miért
kell egyes darabjait időtállóbb, összegző gyűjteménnyé formálni? Választ
egyfelől a médiatörténeti változások adnak, hisz mozgóképeket napjainkban
nemcsak moziban, hanem különböző platformokon (számítógép- vagy telefonképernyőn)
is nézhetünk, azaz a befogadás nincs a mozik heti, havi programjához kötve, és
így a kritika sem veszti feltétlen időszerűségét. Másfelől a kötet is válaszol
a feltett kérdésre, ugyanis annak fejezetei nem csupán pillanatnyi reflexiók a
szemügyre vett filmekre, hanem olyan esszék, melyek mozgóképi tárgyuk bírálata
során bátran elkalandoznak a kultúra egyéb területeire is. Mindemellett, noha
valóban nincs a szóban forgó kötetnek átfogó narratívája, a különböző írásokat mégis
egybekapcsolja a megközelítések egységes szemléletmódja, illetve az ugyanazon
vagy a rokon kérdéskörök ismétlődő megjelenései.
Az egybegyűjtött kritikák
részben a magyar film, részben a világ filmtermésének újabb alkotásaira
fókuszálnak. Mindkét terület szemrevételezésekor elsődleges szempont a mozgóképi alkotások történelemhez, történeti
emlékezethez és ezen keresztül a társadalmi folyamatokhoz fűződő viszonya.
Külön-külön fejezetet szentel a szerző az újabb magyar vígjátékoknak,
bűnfilmeknek, sci-fiknek, valamint az Egyesült Királyság kortárs
filmtermésének, a Coen testvérek alkotásainak, az otthontalanság mozgóképi megjelenítéseinek.
Az egyes írások – kritikai funkciójuknak megfelelően – kellő indoklással
ítéletet mondanak a fókuszba állított filmek képi világáról, dramaturgiájáról
és a színészi játékról. Az alkotások által felvetett problémák gyakorta izgalmas
bölcseleti eszmefuttatásokra indítják a szerzőt, melyek kibontásához,
meggyőzőbbé tételéhez filozófusok, történészek, írók, költők műveit is sűrűn segítségül
hívja. Visszatérő eljárása szinte minden írásnak, hogy a középpontba állított
mozgóképeket történelmi, filmtörténeti, valamint a rendezői életmű (ha nem
elsőfilmes alkotóról van szó) kontextusában is elhelyezi, illetve rokonítja –
akár a kötetben is tárgyalt – más alkotásokkal. Sokszor érdekes
háttérinformációkkal (színészekről, rendezőkről, forgatásról) színesíti elemzéseit
a szerző, a kritikáknál elmaradhatatlan szüzsék pedig egyfelől olyan
szemléletesek, hogy azok alapján plasztikus képet kapunk a filmben ábrázolt
események jellegéről, másfelől pedig semmi olyan nem árulnak el, ami a
mozgóképek későbbi megtekintésének izgalmát csökkenthetné.
A kritikákban gyakorta
nincs elég tér a hosszabb elemzésekre. Ezért hárul fontos szerep az olyan jól
eltalált, megvilágító erejű metaforákra Győrffy gondolatmenetében, mint amilyet
például A pap gyermekei című film
stílusának leírásakor alkalmaz: „egészen az utolsó jelenetig az akasztófahumor
szitájával meregeti a tengert” (184). Az is ötletes, amikor a Viktória királynő és Abdul elemzése
során úgy jellemzi a gyarmatosítás kétarcúságát, a „viktoriánus álmot”, mely
elleplezi a szomorú realitást, hogy „ez az álom még sértetlen, megnyugtató
paplanként takarta be a gyarmatosítók által vetett, ám fakírokhoz illő ágyat”
(229). Ezekhez hasonló szellemes metaforákkal, szóképekkel bőven találkozhatunk
a kötetben.
Győrffy Iván könyve a filmeket
középpontba állító kultúrtörténeti esszék gyűjteménye, melyeket a megbírált
alkotások ismerete nélkül is élvezet olvasni. Mindez persze a vizsgált filmeknek
kedvez, hisz bármennyire is kritikus velük esetenként a szerző, a hagyományba
ágyazás még a gyengébbnek tűnő alkotások iránt is kíváncsivá teheti az olvasót.
A kötet gyűjteményes voltából adódóan kézikönyvként is használható, például
úgy, hogy valaki DVD-ről vagy más módon megnéz egy filmet, majd elolvassa hozzá
a vonatkozó fejezetet, mely a rokon jelenségek, alkotások gazdag bemutatásával
a filmművészet (vagy éppen az irodalom) más, nem kevésbé izgalmas területeire is
elkalauzolja aztán kíváncsi befogadóját.
Gondolat Kiadó, 2019.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|