KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
   2019/március
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Parragh Ádám: Csontbarlang a Szilícium-völgyben Mesterséges Intelligencia
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Mielőtt bástyák dőlnek A történelmi film
• Kovács Ágnes: Fények, világok Beszélgetés Kende Jánossal
• Benke Attila: Emberközeli történelem Beszélgetés Szász Attilával
• Mészáros Márton: A víz fölé kerülni Beszélgetés Kárpáti György Mórral
OLASZ PANTEON
• Csantavéri Júlia: Filmstratégia Bernardo Bertolucci (1941–2018)
MESTERKURZUS
• Zalán Márk: Rendhagyó viszonyok Jacques Audiard
FÉRFIAS JÁTSZMÁK
• Barotányi Zoltán: Felfelé száll a buborék Orosz tengeralattjárók a filmvásznon
• Roboz Gábor: Nem csak a pénz Megtörtént bűnesetek
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Huber Zoltán: Neo-Tokió, 2019 Katsuhiro Otomo: Akira
• Kránicz Bence: Mocskos arcú angyal Yukito Kishiro: Battle Angel Alita
PANORÁMA
• Géczi Zoltán: Kultfilmművészet Indonéz zsánerfilmek
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Mint te vagy én Finn Filmhét
KÖNYV
• Báron György: Kortársunk, Bergman Bergman 100
• Gelencsér Gábor: Az X generáció Z terve Kalmár György: A férfiasság alakzatai
KRITIKA
• Baski Sándor: Magánvágyak, közügyek Guerilla
• Fekete Tamás: Lakásszínház Kölcsönlakás
• Margitházi Beja: Felejtéspolitika Jó estét, Mr. Waldheim!
• Barkóczi Janka: Eksztázis Az előadás vége
• Kovács Kata: A család kicsi petesejtjei Private Life
MOZI
• Gelencsér Gábor: Sztrájk a gyárban
• Benke Attila: A világ gyengéd közönye
• Alföldi Nóra: Colette
• Fekete Tamás: Vihar előtt
• Sándor Anna: Két királynő
• Kovács Bálint: Heavy túra
• Roboz Gábor: Az eltűntek
• Baski Sándor: Meztelen befutó
• Barkóczi Janka: Csak a baj van veled!
• Hegedüs Márk Sebestyén: A csodagyerek
• Varró Attila: Dermesztő hajsza
• Pazár Sarolta: Szabadúszók
DVD
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás III.)
• Géczi Zoltán: Hangosan dobogó szívek
• Kovács Patrik: Drakula
• Varga Zoltán: Idétlen időkig
• Pápai Zsolt: A fehér grófnő
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Drakula

Kovács Patrik

Bram Stoker’s Dracula – amerikai, 1992. Rendezte: Francis Ford Coppola. Szereplők: Gary Oldman, Winona Ryder, Anthony Hopkins. Forgalmazó: Bontonfilm. 128 perc.

 

Drakula gróf, Bram Stoker híres regényének címszereplője a húszas évek hajnalától temérdek mozgóképes adaptációban kortyolta élvezettel az embervért, s alakja azóta popkulturális ikonná nemesedett. Számos filmes reinkarnációja közül máig az 1992-es Drakula az egyik legnevezetesebb. Francis Ford Coppola rendezése gyökerénél ragadja meg a mítoszt; a hajdani mozi-fenegyerek kiváltképp lojálisan viszonyul Stoker könyvéhez, rendre megőrzi az eredeti mű történetének kulcsmozzanatait, és „csupán” egyetlen jelentősebb módosítással él: a vámpírfejedelem (Gary Oldman) és a hamvas Mina Murray (Winona Ryder) kapcsolatát buja, korokon átívelő, halhatatlan szerelemmé duzzasztja. Ekképp válik a Drakulából éjfekete melodráma, kárhozott lelkek halálkeringője, s e minőségében a mozi sokkal inkább az elmúlt évtizedek vámpírrománcaihoz kapcsolódik, mintsem a korábbi Drakula-feldolgozásokhoz (az egyetlen kivétel John Badham 1979-es, azonos című munkája, mely szintúgy a történetben megbúvó érzéki romantika kiaknázására törekedett).

Voltaképp a gótikus horror is csak díszlete e míves, ám kissé álmosító szerelmi tragédiának, s Coppola patikamérlegen adagolja a vérbő harci szekvenciákat is. Cselekményépítése sem tartogat meglepetést: a sokszor töredezett, kurta jeleneteket eredményező időbeli ugrások és a szüntelenül cserélődő narrátorhangok Stoker szerkesztési elvét tükrözik, a regény elbeszélése ugyanis főként a hősök leveleiből, naplóbejegyzéseiből és fiktív újságcikkekből áll össze. A Drakula egyetlen igazi nóvuma a gazdagon megmunkált képi világ. Coppola és operatőre, Michael Ballhaus valósággal tobzódnak a vizuális bűvészmutatványokban: expresszionista világítástechnika vegyül ismétlődő áttűnésekkel, egymásra fényképezéssel, kettős expozícióval, lassításokkal, továbbá nagylátószögű optikával. A Drakulát részben e szemkápráztató sziporkák avatják lüktető, érzéki utazássá, hamisítatlan onirikus élménnyé: cserébe még a sovány történet üresjáratait is megbocsátja a nagyvonalú néző. Az impozáns színészgárdából ellenben csak a címszerepet alakító Oldman és a mindig kiváló Anthony Hopkins emelkedik ki, aki ezúttal a vámpírvadász Abraham Van Helsing bőrében remekel.

Extrák: Bevezető a filmhez, audiokommentár Coppolával.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14013