KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fracasse kapitány

Fáber András

Az acélos tekintetű, keményöklű adrenalin-lovagok mai dömpingjében üdítő hiánycikk az a filmműfaj, amit Ettore Scola nagy mesterségbeli tudással megrendezett filmje képvisel. „Comédie larmoyante”, vagyis könnyfakasztó komédia, vagy ha így jobban tetszik: édesbús vígjáték ez a javából, sok humorral és némi érzelmességgel elmesélve. Nemes irodalmi „alapanyagból” (a „fart pour fart” fogalmát megalkotó, romantikus francia író és költő, Théophile Gautier 1863-bon írott, azonos című regényéből), mondhatni hagyományos módon és eszközökkel készült, annyi formai újítás sincs benne, mint a rendező némely korábbi filmjében (például a „táncban elbeszélt” A bálban): teljesen „épeszűen” bonyolódik a hol kissé nekilendülő, hol kissé lelassuló pikareszk cselekmény – egy XVII. századi francia vándor színtársulat, illetve a hozzájuk csapódott, elszegényedett provence-i nemes úrfi, Sigognac báró viszontagságainak története. A regény boldog befejezésével ellentétben (ahol Sigognac és a szépséges Isabelle végül is egymáséi lesznek a civil életben) Scola egy goethe-i értelemben vett „Erzierhungsroman” és egy beavatási misztérium motívumait elegyíti filmjében: itt a hős elveszti ugyan szerelmét, de – színészként, darabíróként, rendezőként – megtalálja helyét az átérzett, színlelt és leplezett érzelmek, vagyis a színház világában, ahol egy szelíd lelkű ifjú gond nélkül belebújhat a „tör-zúz” Fracasse kapitány bőrébe, illetve maszkjába. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy korábban más rendezők is feldolgozták ezt a commedia dell’arte figuráit megelevenítő történetet (1943-ban például a nagy Abel Gance rendezett belőle sikerfilmet, az 1961-es feldolgozás főszerepét pedig Jean Marais játszotta – szokásához híven igen attraktívan), de Scola verziója bármelyikkel kiállja az összehasonlítást: Ettore uram a látvány értékvesztésének korában ugyancsak nézhető filmet rendezett belőle.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1217