|
|
|
Láttuk mégSzerelmi bűntényekHegyi Gyula
A feminista divatnak megfelelően az amerikai filmek mostanában tele vannak női hadnagyokkal, titkosrendőrökkel és ügyésznőkkel. Kemény és határozott asszonyokkal, akik a szolgálatban ugyanúgy helytálinak, mint a férfiak, s a magánéletben is az egyenrangú kapcsolat hívei. Mindez felettébb rokonszenves gondolat, bár ősi tapasztalatok szerint az igazi nők lőfegyver és letartóztatási parancs nélkül is hatni tudnak a férfiakra. A Szerelmi bűntények azonban túllép a józan feminizmuson, és elvakult férfi-ellenességet sugall. Dana, a kemény és határozott ügyésznő alig titkolja azt a meggyőződését, hogy a férfiak és a nők szexuális együttléte többé-kevésbé mindig törvénysértő erőszak a férfiak részéről: és a maga részéről mindent el is követ azért, hogy a hímnemű „szerelmi bűnözőket” rács mögé zárja, vagy bátran kiirtsa.
A szerelmes férfi ügyes agyonverésével végződő történetet némi „mélylélektan” igyekszik még divatosabbá varázsolni. A hölgy dühödt férfiellenességét elfojtott gyermekkori sérelmek motiválják. A filmben e sérelmek természetesen mind felszínre kerülnek és megoldódnak: a főszereplőnő számára legalábbis igen hasznos a produkció. Az amerikai pszichiátria legújabb bombaüzletének számít az ilyen gyermekkori szexuális inzultusok előhívása. Természetesen sok nő valódi sérelmekre emlékezik, de a túlhajtott divat szerint az egész későbbi életet sokkoló, tragikus alapélmény lehet a ruhán keresztül való simogatás „borzalma” is. Aki igazán balszerencsés, az sokezer dollárt fizethet a pszichiáterének az ilyen traumából való kigyógyulásra. Ehhez képest a Szerelmi bűntények megtekintése igazán olcsó mulatság. Szinte szórakoztató elnézni, hogyan forgatja át a szerelmes filmek megszokott kliséit e produkció erőszakká és borzalommá: miként válik egy csók, egy simogatás, egy szerelmetes pillantás a férfi brutalitásának iszonytató bizonyítékává. A sematizmus élt, él és élni fog.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1161 átlag: 5.56 |
 |
|
|
|
