KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mary and Max

Varga Zoltán

Mary and Max – ausztrál, 2009. Rendezte és írta: Adam Elliot. Kép: Gerald Thompson. Zene: Dale Cornelius. Gyártó: Melodrama Pictures. Forgalmazó: Szimpla Film. Feliratos. 92 perc.

 

A kortárs animáció egyik legizgalmasabb tehetségét Ausztráliában találjuk: az utóbbi másfél évtizedben Adam Elliot módfelett fanyar hangvételű, főként statikus és frontális beállításokból építkező gyurmafilmekkel tette le névjegyét. Oscar-díjjal kitüntetett húszpercese, a Harvie Krumpet fokozott érdeklődéssel fordult az emberi élet hányattatásai és furcsaságai, kivált a testi és lelki betegségek felé, nem csekély iróniával, együttérző humorral tálalva mindazt, ami szomorú és tragikus – ezt az utat folytatja Elliot ugyancsak komoly díjazásban részesült egészestés műve, a Mary és Max.

Egy zavarba ejtő, 22 évet felölelő levélbarátság krónikáját láthatjuk: a lepusztult ausztrál kisvárosban élő nyolcéves Mary Dinkle véletlenül választja levelezőtársául a 44 éves New York-i Max Horowitzot, s minden földrajzi, kulturális és életkorbeli különbség és távolság ellenére kulcsszerephez jutnak egymás életében, jóllehet kapcsolattartásuk az örömök mellett ürömöket is tartogat mindkettejüknek. A főszereplőkhöz társuló emblematikus színszimbolika (Mary barna ausztrál vidéke, Max szürke metropolisa) és a sajátos ellioti gyurmafigurákat gyarapító karakterkészlet vizuálisan bizarr ellenpontjai a szituációk és érzelmek időnként abszurdba hajló, mégis ember- és valóságközeli világának (utóbbit kifejezetten erősíti az elbeszélés epizodikussága). A működésképtelen családtól kezdve a betegségeken (Max Asperger-szindrómás) át az alkoholizmusig, az önértékelési problémák súlyozott jelenlétéig, mi több, az öngyilkossági kísérletig a film témái a megszokott egészestés animációktól finoman fogalmazva távol állnak. Formai szépsége és a magány megindító portréja kapcsán azonban megkockáztatható, hogy a Mary és Maxet a művészi ambíciójú animáció egyik mérföldköveként fogják számon tartani.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10384