KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy másik ember

Zalán Márk

Un autre homme – svájc, 2008. Rendezte, írta és fényképezte: Lionel Baier. Zene: Igor Sztravinszkij, Karol Szimanovszki. Szereplők: Robin Harsch (Francois), Natacha Koutchoumov (Rosa Rouge), Elodie Weber (Christine), Brigitte Jordan (Edith Suchet). Gyártó: Saga-Productions. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 89 perc.

Lionel Baier érdekes helyzet elé állítja azokat a nézőket, akik a sajtó berkeiben mozognak, és a rendező harmadik nagyjátékfilmjéről kell írniuk. A svájci direktor másfél órás alkotása ugyanis a filmkritika műfaját, valamint annak szerzőit bírálja. A meglehetősen belterjes témát, ha nem is sok sikerrel, de megpróbálja általánosítani. Nem véletlen, hogy főhőse, François olyan fiatalember, aki még sosem írt filmekről. Most mégis egy kis közösség lapja kérte fel kritikusának, hogy a helyi moziba becsalogassa a közönséget. Szorgalmasan készül, szakkönyveket vesz, igyekszik magát kiművelni, de képtelen megfogalmazni saját gondolatait, ezért elvontabb, nehéz szavakat használó kritikusok negatív hangvételű sorait ollózza össze és jelenteti meg. Tettével hamar kihívja az egyszerűbb írásokat preferáló főnöke ellenszenvét, viszont megismerkedik egy tekintélyesebb lap írónőjével, Rosával, akihez nemcsak a szakmai kapcsolat kiépítésének reménye, hanem testi vágyak is fűzik.

Baier témaválasztása legalább olyan ritka a kortárs európai filmművészetben, mint egy svájci film a hazai mozikban. A szakma felé irányuló kritikus hangneme minden figyelmet megérdemel, jóllehet a nem szakmabeliek érdeklődését nem biztos, hogy fel tudja kelteni, sőt, némi ellenszenvet is kiválthat belőlük. Története néhol túlságosan átlagos, amelyből hiányzik az alkotó személyisége, humora. François és Rosa kapcsolatát feleslegesen nyújtja el, így a film második felének cselekménye a kezdeti lendület után már csak akadozik. Mindezzel együtt Baier érezhetően nagy rajongója a filmeknek, utalásaival a francia új hullám szellemiségét, különösen Rohmer és Chabrol műveit idézi. Elgondolkodtató kritikája a film végén teljesedik ki: François végül mindent hátrahagy, a nagyobbik lap munkatársa lesz, ahol nem számít az olvasó, a plagizálás, sem a bonyolult megfogalmazás. Az Egy másik ember nem kötelező, de mindenképp ajánlott darab a filmkritikák íróinak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/07 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10295