KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szentjánosbogarak sírja

Teszár Dávid

Hotaru no haka – japán, 1988. Rendezte: Isao Takahata. Forgalmazó: Navigátor Film Kft. 85 perc.

A Ghibli stúdió a közvélekedés szerint egyet jelent Hayao Miyazaki munkásságával, noha a majd fél évszázada dolgozó Isao Takahata nem kevésbé jelentékeny szerző, aki az animációs médiumtól eredendően idegen, realista szemléletmódjával remekül ellenpontozza Miyazaki színpompás mesevilágait. A hazánkban is hozzáférhető Yesterday – Vissza a gyerekkorba, A Yamada család és a Szentjánosbogarak sírja azt bizonyítja, hogy a mindenkori történetek a rajzfilm természetéből fakadó valóságátformálás nélkül is érvényesen elbeszélhetők.

Takahata életművének opus magnuma problémamentesen illeszkedik az áldozati gyermekperspektívát választó második világháborús animék közé (a trendindító Barefoot Gentől a Kayoko’s Diaryn át a Rail of the Starig): egy négyéves kislányból és egy tizennégy esztendős fiúból álló testvérpárt szerepeltet, akik anyjuk tragikus halála után a gyújtóbombázás alatt tartott Kobe városában küzdenek a túlélésért. A Nosaka Akiyuki önéletrajzi ihletésű regényén alapuló Szentjánosbogarak sírja a rajzfilmekkel kapcsolatos előítéletek („csak mese!”) döbbenetes erejű cáfolata, ugyanis az alkotás a gyerekek fokozatos leépülését, az éhenhalás stációit mutatja be.

Az elégikus hangvételű, humanista alkotást különlegessé teszi, hogy Takahata végig tartózkodik a téma felvetette melodrámai elemektől, illetőleg egyetlen elemből álló, ám igen komplex szimbólumrendszert használ. Az eredeti japán cím rögvest jelzi a kétértelműséget („aláhulló tűz”), ám a szentjánosbogarak jelenlétének jelentéstartalma tovább bővül a film során az idő előtti elmúlástól (cseresznyevirág) a japán folklórban apró fényes pontokként ábrázolt emberi lélekig (hitodama).

Alighanem a japán filmtörténet legbizarrabb double feature-előadásaként értékelhető, hogy a Ghibli 1988-ban a Totoro – A varázserdő titka című Miyazaki-animével együttesen mutatta be Takahata produkcióját (a Totoro sikerében olyannyira nem bíztak az illetékesek, hogy a stúdió producere egy népszerű történelmi regény anime-adaptációjával közösen kívánta azt forgalmazni, bízva a Szentjánosbogarak oktatási potenciáljával bevonzható iskolás közönségben). A sors iróniája folytán a Totoro Ghibli-emblémává és örökös merchandising-pénzszivattyúvá, a Szentjánosbogarak pedig a stúdió legnagyobb kritikai sikerévé, valóságos anime-klasszikussá vált.

Extrák: Előzetesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10285