KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
   2004/december
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Gyermekjátékok Jeles András
• Forgách András: Eleveny kollégák József és testvérei

• Kovács Marcell: Türelemjáték Monte Hellman indie-westernjei
• Strausz László: A reklám a lényeg! Exploitation - a rosszízlés diadala
• Zoltán Gábor: Lopott kameraidő Kávé és cigaretta
• Kolozsi László: Harisnyanesz Truffaut és a nők
• Ardai Zoltán: Felismerni Doinelt Újhullámos Gil Blas
• Kubiszyn Viktor: A Gutenberg-galaxis ég-e? Kultmozi: 451° Fahrenheit
CYBERVILÁG
• Géczi Zoltán: Flash-köztársaság Animáció a neten
• Berta László: Macromedia Flash
• Sebő Ferenc: Kíméld az ajtófélfát Magyar net-animáció
• Varró Attila: Digitális paletta CGI és fantasztikum

• Gelencsér Gábor: Beszédes csend Bergman Trilógiája
• Kúnos László: Bergman estéje Sarabande
MAGYAR FILM
• Szlanárs Emese: Ugrás az ismeretlenbe Beszélgetés
• Pápai Zsolt: Tűzkeresztelő A restaurált Ludas Matyi
KÖNYV
• Zalán Vince: Képkrónika Sára Sándor, a fotográfus
KRITIKA
• Vágvölgyi B. András: Egy alvezér gyermekkora Che Guevara – A motoros naplója
• Kolozsi László: Van másik Világszám
• Vaskó Péter: Szabadság, szerelem Nyócker
• Lajta Gábor: Nun vagy Sin Csoda Krakkóban
• Szőnyei Tamás: Ajvé Yiddish Blues
LÁTTUK MÉG
• Tosoki Gyula: Könyörtelenek
• Nevelős Zoltán: Ördögűző – A kezdet
• Köves Gábor: Young Adam
• Kis Anna: Kóristák
• Vaskó Péter: Zuhanás a csöndbe
• Kolozsi László: A pityergő teve története
• Hideg János: Sírhely kilátással
• Pápai Zsolt: Kidobós
• Csillag Márton: Orion űrhajó – A visszatérés

             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nem kell mindig kaviár

Hegyi Gyula

 

A halovány emlékezetű tévésorozat után most elérkezett hozzánk a jóval előtte készült filmváltozat is, s aligha tévedek nagyot, ha megkockáztatom,  hogy e produkció átvételének egyetlen és kizárólagos oka a rendező személye. A Valahol Európában alkotója, Radványi Géza jegyezte nevével ezt az opuszt, s akinek valami keveset is mond a magyar filmtörténet, az nem lehet közömbös ezen adat iránt. Legalábbis, amíg nem látta a Nem kell mindig kaviárt: akkor viszont gyorsan elfelejti a friss élményt, és ismét maga előtt látja a csavargó gyerekeknek zongorázó Somlay szomorkás mosolyát. Közben, igaz, történik a vásznon egy-két bonyodalom: kémek és ellenkémek között téblábol a hős, össze-vissza repülget a harmincas évek Berlinje, Londonja és Párizsa között, s elragadóan mulatságos titkosszolgálati ügynököket ültet fel naiv ostobaságával.

A film a gazdasági csoda, az adenaueri korszak Nyugat-Németországában készült, amikor már a második világháborúról is lehetett szórakoztató filmet készíteni: igaz, valahogy úgy, hogy azért a német ügynökök angol és francia kollégái se látszanak sokkal barátságosabbaknak.  Valaha ugyebár, torzsalkodtunk is egymással mi, nyugatiak, németek, angolok, franciák, dehát az egész nem volt több afféle mulatságos félreértésnél. Radványi Géza, a művész, a Valahol Európában rendezője persze tudta, hogy mégiscsak több volt a dolog kaviáros ballépésnél, de e munkája nyilvánvalóan megrendelésre készült.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5798