KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

René – Egy élet a rácsok mögött

Schreiber András

René – cseh, 2008. Rendezte: Helena Třeštíková. Kép: Martin Kubala, Petr Pešek, Stano Slušný, Marek Dvořák, Ondřej Belica, Václav Smolík, Miroslav Soucek és Vlastimil Hamerník. Zene: Tadeáš Věrčák. Szereplők: René Plasil. Gyártó: Negativ / Ceská Televize. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 83 perc.

 

Rendhagyó portré, szociográfia és korrajz – a magyar mozibarátok rövid időn belül második alkalommal találkozhatnak Helena Třeštíková dokumentum-művészetével. Hasonlóan a Marcelához, Třeštíková ezúttal is évtizedeken át követi főhősét, a címszereplő René Plasil visszaeső bűnelkövetőt, írót, börtönfilozófust, társadalom- és törvénytagadót. Huszonegy évnyi sűrített életút (1987-től 2008-ig) – a zöme különféle büntetésvégrehajtó intézetekben.

Többet bent, mint kint – Plasil, ez az újkori cseh mini-Villon a börtönből követi nyomon húsz év történelmi-politikai változásait, és a börtönből értesíti minden alkalommal Třeštíkovát: „ismét bentről írok.” Visszatérés (a börtönvalóság állandósága) és változás (Plasilé és a külvilágé). Havel többszöri beiktatásának, az eltérített repülők toronyba csapódásának, az Uniós csatlakozásnak, vagy a rendezőnő kérészéletű kultuszminiszterségének (két hét a Topolánek-kormányban) tévéhírei és Plasil Třeštíkovának írt levelei diktálják–szaggatják a René tempóját és adnak eligazítást címszereplőnek, nézőnek (és az alkotás folyamatában a rendezőnek) egyaránt.

Třeštíková szerkesztési metódusa nem csak a ritmust és a történelmi—személyes sors megismerésének kapaszkodóját biztosítja. A levelekből derül ki például, hogy Plasil betöréses lopásainak egyik áldozata maga a rendezőnő, de az is, hogy ő segíti hozzá Plasilt első kötetének megjelenéséhez. Furcsa bizalom-spirál hajtja előre tehát a történetet, és válik idővel az alkotó kiemelt mellékszereplővé, lesz a keserű börtönnapló mozgóképes krónikásából az író-betörő Plasil felkarolója-mecénása, s némiképp sorsának alakítója.

Felelősség kérdésében ugyanis a René kicsit sem kertel. Komoly kérdések ezek: család (elvált szülők, hibás nevelés szülte lázadás), az első, ifjúkori botlásra kemény kézzel lecsapó ítélkezés, és az önsorsrontó egyéni felelősség mellé csatlakozik az érdekes témára felfigyelő, a portré tárgyát „kihasználó” alkotó szándéka is. Bár a krédóban a kétszer is megrabolt Třeštíková saját ítéletét is meglebbenti: az elátkozott költőkre a legtöbb átkot mégis önmaguk szórják.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9865