KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Varró Attila: James Graham Ballard (1930–2009)
ROMA-DOKUMENTUMOK
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Kamera a cigánysoron
• Tóth Klára: „Nem én válogattam, hanem a történelem” Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: Képgettó Beszélgetés Szalai Júliával és Örkény Antallal
MÉLYDÉL
• Takács Ferenc: Odalent Délen Fekete Amerika
• Strausz László: Színvak emlékezet Mélydél fekete-fehérben
CYBERPUNK
• Kömlődi Ferenc: A valóra vált közeljövő William Gibson
• Géczi Zoltán: Bosozokuk, bio-robotok, transzhumánok A japán cyberpunk
SLASHER
• Kovács Marcell: Késsel-vasvillával Slasher: szex és bűnhődés
• Sepsi László: Vörösbetűs ünnepnapok Slasher-naptár
• Varró Attila: Tiszta forrásból Dennis Iliadis: Az utolsó ház balra
NOUVELLE VAGUE
• Ádám Péter: Kaszkadőr Stradivarival Jean-Paul Belmondo
• Schubert Gusztáv: Hímnem, nőnem Nők a francia újhullámban
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Családi körök A Titanic versenyfilmjei
• Gorácz Anikó: Túlélők földje Titanic: Filmdokk
KÖNYV
• Kelecsényi László: Nagyobb a füstje Egri Lajos: A drámaírás művészete
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Férfimunka Nyikita Mihalkov: 12
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá, fiúk! N. Forgács Gábor: Álom.net
MOZI
• Varró Attila: A dolgok állása
• Alföldi Nóra: Oltalom
• Tüske Zsuzsanna: A nő másik arca
• Vajda Judit: Clara
• Forgács Nóra Kinga: Citromfa
• Parádi Orsolya: Versailles
• Nevelős Zoltán: Star Trek
• Pápai Zsolt: Képlet
• Kolozsi László: Vakság
• Baski Sándor: Őrült életek
• Schreiber András: René – Egy élet a rácsok mögött
E-MOZI
• Sepsi László: A legnagyobb japán
DVD
• Teszár Dávid: Liu Chia-liang filmjei
• Géczi Zoltán: Az erőszak városa
• Varró Attila: A látogatók
• Pápai Zsolt: Anna ezer napja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A nő másik arca

Tüske Zsuzsanna

Conversation with Other Women – amerikai-brit, 2005. Rendezte: Hans Canosa. Írta: Gabrielle Zevin. Kép: Steve Yedlin. Zene: Starr Parodi és Jeff Eden Fair. Szereplők: Aaron Eckhart (a férfi), Helena Bonham Carter (a nő), Brian Geraghty (a vőlegény), Brianna Brown (a menyasszony). Gyártó: Gordonstreet Pictures. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 84 perc.

 

Számos kockázattal járhat egy alapvetően két figurára épülő kamarafilm levezénylése, különösen abban az esetben, ha olyan kiapadhatatlan, ám közhelyveszélyes téma jelenti az alapanyagot, mint a férfi-nő kapcsolat. Hans Conosa azonban egy biztos kezű, állandó szerzőtárssal, Gabrielle Zevin-nel az oldalán (Alma Mater) vállalta a rizikót, sőt emelte is a tétet azzal, hogy mikrorománca mellé olyan elidegenítő hatású filmnyelvi eszközt választott, mint az osztott képmező.

A tükörjáték két szereplője férfi és nő, akik egy esküvőn találkoznak, látszólag teljesen véletlenül és ismeretlenül. Némi flörtöt és egy lassú táncot követően a nő hotelszobájában kötnek ki, ahol az ismerkedés és az óvatos puhatolózás nosztalgiázássá alakul át – miután kiderül, hogy nem váratlan vonzalom, hanem közös múlt köti őket össze. A találkozás nyomán régről őrzött vallomásokkal és új döntésekkel kell szembenézniük: ám erre csupán egy éjszaka áll rendelkezésükre

A kísérletező jellegű, nem éppen nézőbarát és látszólag témaidegen ábrázolásmód akár kudarcra is ítélhette volna Conosa alkotását, a végeredmény azonban arról tanúskodik, hogy a rendezőnek egy tudatosan és precízen használt vizuális metafora révén sikerült tökéletes egységet teremtenie tartalom és forma között. A szimultán képsorok nem csak arra teremtenek lehetőséget, hogy egyszerre lássuk a szereplők arcát és reakcióit, de teret ad a szubjektivitásnak is, legyen szó emlékekről vagy fantáziaképekről, így sokszor azonos élmények kétféle olvasatához is hozzájuttatják a nézőt. Így az első ránézésre harsánynak tűnő külső jegyek egy finoman megmunkált, dialógusait tekintve is kivételes érzékenységről valló alkotás szolgálatában állnak, amelyet annak a kérdésnek a feszültsége tesz még vibrálóbbá, hogy valójában létezhet-e két ember számára egyetlen közös képmező.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9857