KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/január
• Schubert Gusztáv: Királyi többes A rendszer végszava
• Kovács András Bálint: Itt filmesztétika van Filmoktatás
• Zalán Vince: Beszélgetés Lányi Andrással Az esztergomi csata
• Sneé Péter: Fejezetek a filmtörténetből Filmoktatás
• Zsugán István: A diploma: névjegy Beszélgetés Gazdag Gyulával
• Hartai László: Mozgókép – iskolakeretben
FORGATÓKÖNYV
• Enyedi Ildikó: A víz kerek egy kerek edényben és szögletes egy szögletes edényben
HORROR
• Schubert Gusztáv: Sírontúli históriák Szellemmozi
• Hegyi Gyula: Félelempirula Ghost; Jákob létrája
• Molnár Gál Péter: Botrány a másvilágon Szellemmozi
• Magyar László András: Örök visszatérés Kísértetek régen és ma

• Koltai Ágnes: Coppola
• Hirsch Tibor: San Francisco szultánja Coppola mániái
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A Gustafssonok remenye és bizonytalansága Genf
KRITIKA
• Koltai Ágnes: A perzsa bili Pacsirták cérnaszálon
LÁTTUK MÉG
• Lukácsy Sándor: Az eltüsszentett birodalom
• Sneé Péter: Vad orchideák
• Bikácsy Gergely: Egy elkényeztetett gyermek utazása
• Békés Pál: Szemenszedett szenzáció
• Szemadám György: Arachnophobia
• Fáber András: Selyemgubó
• Tamás Amaryllis: A tél foglyai
• Székely Gabriella: Top Gun
TELEVÍZÓ
• György Péter: A valóság látszata 1990. október 26–27–28. a képernyőn
• Schlett István: A blokád a tv-ben Tévéblokád
• Lengyel László: Kedves Elemér! Az MTV elnökének

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy elkényeztetett gyermek utazása

Bikácsy Gergely

 

Az „elkényeztetett gyermek” egy multimilliomos párizsi nagyvállalkozó. Ötvenévesen majd minden üzletágban ő a császár, de nagyon mélyről küzdötte fel magát: volt állatidomár és akrobata, légtornász és hivatásos árvagyerek. Munkatársai és beosztottai, elvált felesége és gyermekei rajonganak érte: nemcsak szép, de okos is. Viszont rosszul érzi magát a bőrében. Nemhiába vette fel a Lion – Oroszlán – nevet, sivatagba vágyik, kétkezi és cserzettbőrű, véres kalandokra. Ezért vitorlással kifut a nagy, csupasz Óceánra, ott eltűnik, és csavargóként kezd új életet a sivatagi Afrikában. E cserzettbőrű ál-Oroszlánt maga Belmondo játssza, atyás mű-bajusszal és sok ráncos szem-hunyorítással. Afrikában emberére akad aztán: egy satnya és félszeg, szintén Párizsból szalasztott fiatalemberre. Összeáll az ifjúval, pátyolgatja, nevelgeti, s végül, álruhásan, rangrejtve visszahódítják a Párizsban hagyott milliomosbirodalmat.

Lelouch filmje – nem először a sarlatán-ügyességű rendező pályáján – nyílt giccs, harsogó nagy érzelmekkel, kalanddal, könnyel, heppienddel. Az a baj, hogy rossz, ásatag, gusztustalan giccs ez már, talán először a pályáján. Iróniának, humornak alig van nyoma, a történetmesélés meglepetései egyre kínosabban erőltetettek, formanyelvről, filmről alig beszélhetünk: a cukros história képeskönyve pereg, pereg ugyan, de mintha egy csaló kezében peregnének a kártyalapok: gyorsan ugyan, de hamisan. Belmondo nemcsak rossz, de a maszkja is viszolyogtató. A lassan nálunk is ismertté váló Richard Anconina szintén túljátssza szerepét, s jellemző, hogy még így is csak őmiattuk érdemes betévedni a moziba, aztán be nem várva a boldog, oroszlán-szívű véget, gyáván, nyuszis gyorsasággal és köznapi derűvel otthagyni őket a ragadós mozivásznon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/01 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4029