KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág pályázatának nyertesei
• N. N.: Jancsó Miklóst ünneplik barátai
• Gervai András: Jack Lemmon (1925–2001)

• Schubert Gusztáv: A selejt bosszúja Alphaville-től Gattacáig
• N. N.: Utópia-filmográfia
• Takács Ferenc: Szuperimázs, giccsháború Pearl Harbor
• Bakács Tibor Settenkedő: Háború egyenes adásban Doku-front
• Herpai Gergely: Kis képernyők, nagy csaták Hadijátékok
• Dániel Ferenc: Kispiszkos, sósperec A budapesti mozi 100 éve
• Zachar Balázs: Régi és új Beszélgetés a mozikról
• Schauschitz Attila: Fénylő csillagok Magyar filmsztárok Berlinben
HORROR
• Beregi Tamás: A borzalom otthona Horror-mesék
• Pápai Zsolt: Tetemrehívás Az ördögűző – Rendezői változat

• Nevelős Zoltán: Klasszikusok és az olló Fritz Lang–változatok
• Földényi F. László: A film mint csalétek Kettős vakság
• Peternák Miklós: Rejtett paraméterek Erdély Miklós elveszett filmjei
• Erdély Miklós: Egy Herakleitosz-töredék
• Kömlődi Ferenc: A tudomány-művészet felé 2001: tudomány és fikció
FILMZENE
• Bori Erzsébet: Tangóharmónia Beszélgetés Víg Mihállyal
• Szőnyei Tamás: Magyar tangó Víg Mihály: Filmzenék Tarr Béla filmjeihez
ANIMÁCIÓ
• Dizseri Eszter: Klösz bácsi kamerája Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Kemény György: Animált ezredforduló 100 éve történt
KÖNYV
• Turcsányi Sándor: Ott járt Killroy Tokyo Underground
• Köves Gábor: Hasznos kis igazságok A lyukacsos tehén; A gyufacímkétől az online hirdetésig
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: A Buju, a Tettó, a Muszped és az angyal Sohasevolt Glória
• Báron György: Könnyű mámor Fűbenjáró bűn
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: Gyorsbüfék, gyors nők
• Reményi József Tamás: Bridget Jones naplója
• Ádám Péter: Reszkess, Amerika!
• Kömlődi Ferenc: Tomb Raider
• Varró Attila: Simpatico
• Köves Gábor: Evolúció
• Hungler Tímea: Érzéki csalódás
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Műsor

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Reszkess, Amerika!

Ádám Péter

 

Miközben a középkori francia várúr (Jean Reno) lakodalmát üli, rosszakarója valamit belekever az italába. Az újdonsült férj rövid időre megzavarodik, és hallucinációs rohamában megöli ifjú feleségét. Majd kétségbeesésében varázslóval próbálja visszaforgattatni az időt a gyilkosság előtti pillanatig. De a varázsló a nagy sietségben kifelejt valamit a varázsitalból, hősünk pedig eltéveszti a házszámot: nem a múltban köt ki, hanem a jövőben, és nem Franciaországban, hanem – Amerikában.

Innentől kezdve nincs a filmben egyetlen poén sem, amit akár a leghumortalanabb néző is ki ne tudna agyalni, ha nagyon muszáj. Vetítés közben gyermekkorom nagy élménye, az Oké Néró jutott eszembe. Nem mintha remekmű lett volna, dehogy. De abban legalább volt önirónia! Márpedig ebből a két távoli kultúrát ütköztető francia–amerikai filmből épp a csúfondáros kajánság, az amerikai világ ironikus (ön)kritikája hiányzik a legjobban.

XII. századi időutazónk – miért, miért nem – a chicagói Történeti Múzeumban landol. Értesítik is azonnal a csinos muzeológust, aki nemcsak a korszak kutatója, hanem – micsoda véletlen! – szegről-végről leszármazottja is a várúrnak. De a fiatal nő csak ide-oda rohangál a városban mellvértes vendégével, annak ügyes-bajos dolgait intézve, és eszébe se jut megkérdezni: igaz is, öreg, hogy ityeg a fityeg ott nálatok a középkorban?

Ez a filmbeli muzeológus – hát miféle kutató az ilyen? – egyszerűen kihasználatlanul hagyja a páratlan tudományos lehetőséget, mármint hogy ilyen szenzációs „adatközlővel” került kapcsolatba. Bár ki tudja, lehet, hogy neki van igaza. Mert ebben a XII. századi lovagban van valami gagyi. Lerí róla, hogy – cselekmény ide vagy oda – nem a középkori Franciaországból érkezett Chicagóba. Hanem Disneylandből...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/08 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3417